Hudi József (szerk.): Források Pápa város 1848/49. évi történetéből - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 2. (Pápa, 2001)
I. Pápa a reformkorban
14 Pápa a reformkorban hogy az „erkölcsiséget, törvényt és Hiedelmet” meg ne sértse, s a „rendeltetési czéljától eltérő haszontalan vitatkozásoktól mindenkor óvakodjék”, jegyzőkönyveit és érdemkönyveit a főiskola igazgatójának havonként mutassa be. A határozat egyértelműen leszögezte: „A’ nem reménylett ellenkező eljárásnak következménye [a] szétoszlatás.”27 A demokrácia iskoláinak számító egyesületek működését az államhatalom természetesen nem nézte tétlenül, s az 1830-as évek közepétől egyre több akadályt emelt elébük. 1837-ben a Magyar Királyi Helytartótanács az egyház- kerülethez eljuttatott rendeletében megtiltotta, hogy a kollégiumban a deákok bármely „különös társaságot”, vagyis egyletet tartsanak.28 1845-ben - részben a törvényhatóságokon, részben az egyházkormányzaton keresztül - az egyesületek további működését kormányzati ellenőrzéshez, az alapszabályok helytartótanácsi jóváhagyásához kötötték. 1846-ban a Helytartótanács a protestáns egyesületeket betiltotta.2 3^ A kormányzati eljárás a törvényhatóságok és a politikai ellenzék heves tiltakozását váltotta ki.3° A pápai kollégium belső életét még az 1798-ban elfogadott, de azt követően többször (így pl. 1836-ban, 1845-ben) módosított kollégiumi törvények határozták meg. 31 A kollégiumot 1797 óta az egyházkerület tartotta fenn, de tényleges felügyeletét a pápai egyházközségre, s a neki alárendelt iskolai tanácsra, az 1807-ben felállított Ecclesiastico Scholasticum Consistoriumra bízta.32 A kollégium demokratikus alapelvekre épült, de hierarchikus szervezetnek számított, amelyben az egyén helyét a hagyományok és a szokások pontosan meghatározták.33 A kollégium igazgatójának, a kiválóan képzett főiskolai 27 DREL1. 7. Oktatói öszveülések jegyzőkönyve 1846. nyárhó (július) No. 30. 28 DREL 1.1. b. Egyházkerületi közgyűlési iratok. 1837. No. 26/2. 29 VeML IV. 1. b. Veszprém vármegye közgyűlésének iratai. 1846. No. 682. Veszprém vármegye feliratban tiltakozott az eljárás ellen. 3° VeML IV. 1. b. Veszprém vármegye nemesi közgyűlésének iratai. 1845. No. 34. A Helytartótanács 1845. Boldogasszony (január) hó 7-én kiadott 1095. számú rendeletében kimondta, hogy az eddig jóváhagyás nélküli alapszabállyal működő különféle egyesületek törvénytelenek, ,,a’ közjót” és ,,a’ magánosok vagyonát” is veszélyeztetik, ezért a jövőben csak úgy működhetnek, hogyha „előtte rendszabásaik Ő császári királyi Felsége által előlegesen kegyelmes helybenhagyásával megerősítve” lesznek. Az engedély nélkül működő egyesületekről a megyéknek kellett jelentést tenniük. A jelentéshez mellékelniük kellett az „illető szabályokat” is. 3* Az új törvényeket az egyházkerület azután készíttette el, miután 1797-ben a kollégiumot kezelésébe vette. DREL I. 1. b. Egyházkerületi közgyűlési iratok. 1836. No. 76. Tóth Ferenc püspöknek az új kollégiumi törvények kihirdetésekor mondott beszédének vázlata. 1836. november 3. Az 1845-ös törvény szintén az egyházkerületi közgyűlési iratok közt található 1845. No. 30. 32 DREL I. 1. a. Egyházkerületi közgyűlési jegyzőkönyv 1807. No. 10. Megjegyezzük, hogy» az egyházkerület és egyházközség vagyonát csak 1840-ben különítették el, amikor kérdésessé vált, hogy a főiskola Pápán működhet-e továbbra is. 33 Philippe Ariés francia történész álláspontja szerint az újkorban a tanulók egyre szigorúbb fegyelmezését a kollégiumok tekintélyelvű és hierarchikus vezetése tette lehetővé. A fegyelmezési rendszer fő elveinek az állandó ellenőrzést, a besúgás intézményesítését és a testi fenyítés alkalmazását tekintették. A személyiség tisztelete, az életkori sajátosságokra épülő nevelés igénye csak a XVIII. században jelent meg, s XIX. században vált meghatározóvá (pl. az osztályrendszer bevezetésével). ARIÉS, Philippe: Gyermek, család, halál. Bp., 1987. 194-199. A magyarországi iskolai fegyelmezés társadalomtörténetének feltárása még a jövő kutatás feladata.
