Acta Papensia 2023. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 23. évfolyam (Pápa, 2023)
2023 / 1-2. szám
-= Szemle =Acta Papensia xxiii (2023) 1-2. szám Tüdős Klára drámaíróként, rádió-előadóként és filmrendezőként is sikeres volt. Döntő szerepe volt a Győrffy István Kollégium megalapításában (1940) és fenntartásában. (A népi kollégiumi mozgalom számára férjét is megnyerte. A mozgalmat addig támogatták, amíg az nyíltan szimpatizálni nem kezdett a kommunistákkal.) 1944-ben az Országos Református Nőszövetség elnökévé választotta. A szövetség részére Új Magyar Asszony címmel havilapot indított (1944-1949). A német megszállás idején Istenhegyi úti villájukban a zsidómentés egyik fő szervezője volt, amiért Izrael állam 2001-ben posztumusz Jad Vasem kitüntetésben részesítette. Jó és rossz sorsában egyaránt osztozott férjével. A naplójegyzetek 1941. február végén, a magyar-jugoszláv örök barátsági szerződés ratifikációs okmányainak budapesti kicserélésével kezdődnek és évente több, mint száz oldal terjedelemben örökítik meg az eseményeket. (Az 1941. február í-je és május 4-e közötti naplóoldalak hiányoznak, azokat valamilyen okból kivágták.) Miniszterré való kinevezéséig a munkahelyén is vezeti naplóját, miniszteri időszaka alatt csak otthon, esténként rögzíti élményeit. A „fordulat” évében (1945) megritkulnak a feljegyzések, 1946-ban pedig abbamaradnak. 1946 januárjában Bárdossy kivégzésekor, márciusban Tildy Zoltán köztársasági elnök nagyzolását, az új urak vadászat-kedvelését látva ragadott tollat. A napló végén Ecker-Rácz László amerikai közgazdász párizsi konferenciabeszámolójára hivatkozva úgy látta, hogy Európában Magyarország van a legsúlyosabb gazdasági és talán a „legsúlyosabb közéleti válságban”, de „a középosztály nagyszerűen állja a nehéz életet. Ezek az új urak azonban nem bírják el a könnyűt. Belebuknak.” (763.) 1945 tavaszán élettapasztalataira hagyatkozva még úgy látta, hogy „a középosztály (...) rothadt, megérett a pusztulásra” (733.). Zsindely naplójegyzetei több síkon értelmezhetők. Az egyik a magánélet, a szűkebb és tágabb család, amelybe elhunyt édesapja és 1941-ben elhunyt édesanyja is szorosan beletartozik. Sírjukat rendszeresen látogatják, emléküket szeretettel ápolják. A szűkebb család hétköznapjairól tudunk meg a legtöbbet. Ebbe a maga igencsak sűrű napirendje, hivatali elfoglaltságai és változatos programjai éppúgy beletartoznak, mint szeretett felesége karrierjének kiteljesedése, melyet minden eszközzel támogat; lelkileg is mindenben a társa igyekszik lenni. Azt is megtudjuk, hogy felesége az üzleti életben is sikeres: állása, különféle vállalkozásai (Pántlika divatszalonja, nagylóci népművészeti műhelye) révén pályája csúcsán tízszer annyit keres, mint miniszter férje. Zsindely két testvérével (Lacival, Sándorral) és családjukkal szoros kapcsolatot ápol. Gyakran vannak együtt; együtt járnak vadászni, ami az egyetlen olyan szórakozás, amely rövid időre kiszakítja a politika világából és feltölti 219
