Acta Papensia 2023. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 23. évfolyam (Pápa, 2023)

2023 / 1-2. szám

-e Szemle =­Acta Papensia xxiii (2023) 1-2. szám energiával. A vadászatoknak meghatározó szerepe van a kapcsolati háló és egyéni karrier építésében, a politikai döntések előkészítésében. Szorosan hoz­zátartozik a politikai elit életformájához. A tágabb család számára a legnagyobb próbatétel Budapest ostroma, amely két hónapra szétszakítja Zsindely Ferenc és öccsei családját. Miután a főváros­ban megszűnik a tömegközlekedés és a telefon-összeköttetés, semmit sem tud­nak egymásról. 1945 február közepén találkoznak újra: ekkor kiderül, hogy Zsindely László apósa időközben megbolondult; Zsindely Sándor szinte meg­öregedett, megtépázott idegekkel vészelte át az ostromot. Mentális állapotának romlásához nagymértékben hozzájárult, hogy feleségét megvédte az orosz ka­tonák erőszakoskodásától, ami kis híján az életébe került. Az ostrom alatt Zsin­dely Ferenc többekkel együtt a szovjet kémelhárítás, a GPU (rocydapcmeennoe YlojiumunecKoe Ynpaenenue - magyarul: Állami Politikai Igazgatóság) fogsá­gába került. Csak a vakszerencsén múlott, hogy ép bőrrel megúszta a nem várt kalandot. (Az ostrom időszakának leírása a napló egyik legmegrázóbb fejezete. A német-magyar katonaság 1945. február 11-i budai kitörésének megörökítése hadtörténeti szempontból is fontos résznek tekinthető.) A történetmesélés másik síkja a politika, a közélet világa, amely a háború kezdetén még reményekkel kecsegtet, később azonban a Szovjetunió és a nyu­gati szövetségesek előretörése következtében egyre kilátástalanabbá válik az ország helyzete. Jugoszlávia lerohanása, a Szovjetunió megtámadása előtt még úgy tűnt, hogy Magyarország kimaradhat a háborúból. A háborúba való belé­péssel azonban világossá válik számára, hogy az ország kényszerpályára került, nála sokkal nagyobb erők játékszerévé vált, jövője a hadszíntereken dől el. A német, majd szovjet megszállás a régi világ összeomlását jelenti számára. Zsindely a belpolitika kulisszatitkaiban is beavat bennünket. Horthy Miklós kormányzó személyét feltétlenül tiszteli, vezetői képességét elismeri, mégis úgy látja, hogy a nyilasbarát katonai vezetők befolyása kritikus döntési helyzetek­ben erősebb, mint a kormányzati vezetőké. Bár a naplóíró a német megszállásig a legmagasabb kormánykörökben mozog, sok bizalmas információhoz hozzá­fér, a legbizalmasabb döntések hátterét nem ismeri, nem ismerheti meg. A kor­mányzó csak néhány bizalmi emberével osztja meg információit; a miniszter­­elnökök, miniszterek bizonyos esetekben - nemzetbiztonsági vagy egyéb szem­pontból titkos ügyekben - hallgatnak, netán ők maguk sem elég tájékozottak, így Zsindely itt-ott összeszedett információk alapján próbál véleményt for­málni; a róluk adott jellemzése sok esetben pontosításra szorul. Arról is beszá­mol, hogy a felelős kormányzati körök a magyar közvéleményt a legfontosabb eseményekről nem tájékoztatják, vagy éppen tudatosan félretájékoztatják. 220

Next

/
Thumbnails
Contents