Acta Papensia 2023. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 23. évfolyam (Pápa, 2023)
2023 / 1-2. szám
ÚJRAOLVASÓ Három nap Pápán 1843-ban Magyarországon a késő rendi korszakban csak a nagyobb városokban adtak ki magyar és német nyelvű folyóiratokat, hetilapokat, amelyek a vidéki városok eseményeiről is beszámoltak A reformkorban elsősorban a pesti hetilapok vidéki levelezési rovataiban olvashattak az érdeklődők a társasági életről. Az 1830-1840-es években a női olvasóközönséget megcélzó divatlapok rendszeresen beszámoltak a nemzeti kultúra kialakítását szolgáló mozgalmakról, rendezvényekről. Az olvasók nem csak a nagyvilág, hanem az ország fejlődését is nyomon követhették. A divatlapok között a vezető szerepet az 1833-ben indított Regélő játszotta, amely 1842-1848 között Regélő Pesti Divatlap néven jelent meg. 1843-ban Garay János költő szerkesztette, hetente kétszer látott napvilágot egy-egy divatkép melléklettel. A kiadóhivatal az Úri utcában, Trattner-Károlyi ház „második udvara” második emeletén kapott helyet. Magyarországon minden postahivatalban elő lehetett ráfizetni, Ha valaki külföldön élt, akkor a bécsi főpostán kellett megrendelnie. Erdélyben Kolozsvárott, bizonyos Méhes úrnál1 lehetett előfizetni a lapot. Félévi előfizetése Pesten 5, postán 6 pengőforint volt. Garay lapja 1843 augusztusában két számban közölte a John álnévű újságíró tárcáját, amely háromnapos pápai tartózkodásának tapasztalatait örökítette meg.2 Az útleírás kedvelt műfaja volt a biedermeier irodalomnak, ezért nem véletlen, hogy az újságíró a „látogató” szerepébe bújva számolt be Pápára történő utazásáról, a város nevezetességeiről, társaséletéről. Mivel a divatlap hivatalosan nem politizálhatott, és a cenzúra is meghatározta a vélemény-nyilvánítás lehetőségeit, gyakori volt, hogy az újságíró álnevet használt. A névtelenségbe burkolózó szerző a helyi társadalmi életet őszintébben bemutathatta, mint egy 1 Méhes Sámuel (Kolozsvár, 1785. január 30. - Kolozsvár, 1852. március 29-én Kolozsvár) kolozsvári református főiskola mennyiség- és természettan tanára, lapszerkesztő, erdélyi országgyűlési képviselő. Szerkesztette és kiadta saját nyomdájában az Erdélyi Híradó c. politikai lapot (1832-1848) és melléklapjait: a Nemzeti Társalkodó c. történeti és irodalmi hetilapot (1832-1844) és a Vasárnapi Újságot (1834-1848) - az utóbbit csak kiadta, szerkesztője Brassai Sámuel volt. Az Erdélyi Híradónak 1844-től Ocsvay Ferenc volt a felelős szerkesztője. 2 JOHN: Vidéki levéltárcza. Pápa. (Három nap Pápán.) = Regélő Pesti Divatlap 2 (1843) 14. sz. (augusztus 17.) 441-445., 15. sz. (augusztus 20.) 474-479.-= 183 =DÓI :10.55954/AP.2023.1 -2.183