Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)

2022 / 3-4. szám

-s Szemle =­Acta Papensia xxii (2022) 3-4. szám technikai modernizációját, amely egy nemzedék alatt nagyobb változásokat hozott, mint az előző száz évben együttvéve. A hagyományos gazdálkodásból a szövetkezeti gazdálkodásra áttérő családokban szemléletváltozásra volt szük­ség ahhoz, hogy az iskoláztatás fontosságát felismerjék. A kötet hőse a család döntésének, áldozatvállalásának köszönhette, hogy tovább tanulhatott, értel­miségivé válhatott. Nyaranta sokáig maga is fizikai munkát végzett, hogy szük­ségleteit fedezni tudja. Az alsó- és homokmégyi általános iskolai évek után a kalocsai gimnázium (1965-1969) biztosította számára a társadalmi felemelkedés lehetőségét. A kalocsai páncélosezredben töltött kötelező katonai szolgálat után került a szegedi főiskolára (1970-1974), ahol már az első tanévben megis­merkedett a végzős Pintér Évával, későbbi feleségével. Korai házassága miatt a magyar-történelem szakos tanári diplomát levelező tagozaton szerezte meg, miközben a Bács-Kiskun Megyei Levéltárban (1973-1977) helyezkedett el se­gédlevéltárosként. A kalocsai éveket Iványosi-Szabó Tibor igazgató támogatá­sával kutatásra, tanulásra és folyamatos önképzésre használta fel. A főiskolai mellé az egyetemi diplomát is megszerezte, franciául, oroszul tanult, ledokto­rált és a kínálkozó alkalommal élve, Ránki György ajánlatára a Magyar Tudo­mányos Akadémia Történettudományi Intézetének segédmunkatársa, majd munkatársa lett (1977-1985), ahol kutatási témájának megfelelően a Lackó Mik­lós vezette, Horthy-korszakkal foglalkozó osztályán helyezkedett el. Új mun­kahelye lehetőséget biztosított számára, hogy régi témáját, a Kalocsa vidéki, illetve Duna-Tisza közi ellenforradalom történetét tovább kutassa, majd a lo­kális szintű vizsgálatot kitágítva az ún. bethleni konszolidációt országos szin­ten, nemzetközi összefüggéseiben vizsgálhassa. A Történettudományi Intézet mint a magyar történetírás „fellegvára” ki­váltságos helyzetben volt, mivel munkatársai munkaidejük nagy részét kuta­tással tölthették, a szakkönyvtárban - vidéki kollégáikkal ellentétben - hozzá­fértek az európai és tengeren túli világ meghatározó jelentőségű történettudo­mányi folyóirataihoz és szakkönyveihez, a hazai könyvtári és levéltári „zárt anyagokhoz”. Külföldi ösztöndíjasként, nemzetközi konferenciák résztvevői­ként különleges magánkönyvtárra is szert tehettek, miközben kiépíthették azt a kapcsolathálót, amely további karrierjüket előmozdította. (A viszonylag ma­gas ösztöndíjak anyagi gyarapodásukat is elősegítették.) Romsics tudományos kutatásában a kemény korlátot az jelentette, hogy a Horthy-korszak a jelenkortörténet része volt: a szocialista Magyarország a fa­sisztának minősített Horthy-rendszer romjaira épült, magát lépten nyomon ah­hoz viszonyította annak érdekében, hogy hatalmát legalizálja. A korszakot ku­tató ifjú nemzedéknek meg kellett vívnia a maga harcát az előző nemzedék-H 488 2-

Next

/
Thumbnails
Contents