Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)
2022 / 3-4. szám
-s Szemle =Acta Papensia xxii (2022) 3-4. szám technikai modernizációját, amely egy nemzedék alatt nagyobb változásokat hozott, mint az előző száz évben együttvéve. A hagyományos gazdálkodásból a szövetkezeti gazdálkodásra áttérő családokban szemléletváltozásra volt szükség ahhoz, hogy az iskoláztatás fontosságát felismerjék. A kötet hőse a család döntésének, áldozatvállalásának köszönhette, hogy tovább tanulhatott, értelmiségivé válhatott. Nyaranta sokáig maga is fizikai munkát végzett, hogy szükségleteit fedezni tudja. Az alsó- és homokmégyi általános iskolai évek után a kalocsai gimnázium (1965-1969) biztosította számára a társadalmi felemelkedés lehetőségét. A kalocsai páncélosezredben töltött kötelező katonai szolgálat után került a szegedi főiskolára (1970-1974), ahol már az első tanévben megismerkedett a végzős Pintér Évával, későbbi feleségével. Korai házassága miatt a magyar-történelem szakos tanári diplomát levelező tagozaton szerezte meg, miközben a Bács-Kiskun Megyei Levéltárban (1973-1977) helyezkedett el segédlevéltárosként. A kalocsai éveket Iványosi-Szabó Tibor igazgató támogatásával kutatásra, tanulásra és folyamatos önképzésre használta fel. A főiskolai mellé az egyetemi diplomát is megszerezte, franciául, oroszul tanult, ledoktorált és a kínálkozó alkalommal élve, Ránki György ajánlatára a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének segédmunkatársa, majd munkatársa lett (1977-1985), ahol kutatási témájának megfelelően a Lackó Miklós vezette, Horthy-korszakkal foglalkozó osztályán helyezkedett el. Új munkahelye lehetőséget biztosított számára, hogy régi témáját, a Kalocsa vidéki, illetve Duna-Tisza közi ellenforradalom történetét tovább kutassa, majd a lokális szintű vizsgálatot kitágítva az ún. bethleni konszolidációt országos szinten, nemzetközi összefüggéseiben vizsgálhassa. A Történettudományi Intézet mint a magyar történetírás „fellegvára” kiváltságos helyzetben volt, mivel munkatársai munkaidejük nagy részét kutatással tölthették, a szakkönyvtárban - vidéki kollégáikkal ellentétben - hozzáfértek az európai és tengeren túli világ meghatározó jelentőségű történettudományi folyóirataihoz és szakkönyveihez, a hazai könyvtári és levéltári „zárt anyagokhoz”. Külföldi ösztöndíjasként, nemzetközi konferenciák résztvevőiként különleges magánkönyvtárra is szert tehettek, miközben kiépíthették azt a kapcsolathálót, amely további karrierjüket előmozdította. (A viszonylag magas ösztöndíjak anyagi gyarapodásukat is elősegítették.) Romsics tudományos kutatásában a kemény korlátot az jelentette, hogy a Horthy-korszak a jelenkortörténet része volt: a szocialista Magyarország a fasisztának minősített Horthy-rendszer romjaira épült, magát lépten nyomon ahhoz viszonyította annak érdekében, hogy hatalmát legalizálja. A korszakot kutató ifjú nemzedéknek meg kellett vívnia a maga harcát az előző nemzedék-H 488 2-
