Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)
2022 / 3-4. szám
Szemle h-Acta Papensia XXII (2022) 3-4. SZÁM aki. Hogy abból a Kalocsa melletti faluból, ahol születtem, és abból a régi paraszti világból, amelyben gyerekeskedtem, milyen út vezetett az egyetemi tanárságig és az akadémiai tagságig. Milyen szerepet játszottak ebben olvasmányaim, személyiségjegyeim, és ambícióim, iskoláim és tanáraim, barátaim, kollégáim és diákjaim, régi és mai családom s nem utolsó sorban az a társadalmi közeg, amelyben felnőttem. Elsősorban emlékezetemre hagyatkoztam, amit azonban törekedtem forrásokkal alátámasztani, ha kellett, korrigálni. Fiatalkori naplóim és jegyzeteim, valamint megőrzött levelezésem mellett a fontosabb dolgoknak a korabeli sajtóban, továbbá különböző levéltári és múzeumi gyűjteményekben is utánajártam. Nem szokványos önéletrajzot vagy visszaemlékezést, hanem olyan szociográfiai leírásokkal gazdagított éntörténetet igyekeztem írni, amely alulnézetből, egy szülőfalujából kiszakadt s az értelmiségivé válás egymásra épülő stációin felfelé törekvő fiatalember perspektívájából mutatja be az ötvenes évek „szűrt levegőjét” és a Kádár-korszak „fellazult világát” egészen az 1980-as évek közepéig. Ebben az értelemben a kötet nemcsak rólam szól, hanem generációmról és arról a világról is, amelybe nemzedéktársaimmal együtt beleszületettem, és amelyben élnem adatott.” Az ajánlás fölött az 1976. évi párizsi francia nyelvtanfolyamon a Sorbonn által kiadott igazolvány fotója látható, amely már önmagában is arra utal, hogy a szerző életében meghatározó lehet a francia nyelv és kultúra szeretete; a címlapon elhelyezett gödi dolgozószoba fotója (az íróasztalnál ülő, kéziratot javító szerző, háttérben a könyvespolc) pedig azt sejteti, hogy a talentum mellett a kitartó szorgalom, a könyvek szeretete és az önművelés segíthette egy, a paraszti sorból kiemelkedő fiú értelmiségivé, sikeres történésszé válását a Kádárkorszak Magyarországán. A részleteket az olvasó a hét fejezetre tagolt visszaemlékezésből ismerheti meg. Az első a szülőfalut, a második a gyermekkort, a harmadik a gimnáziumi éveket, a negyedik a katonai szolgálatot öleli fel. Az ötödik a szegedi főiskolai, a hatodik a levéltárosi, a záró fejezet a budapesti „törttudos” időszakot mutatja be. A kötet használatát Paksa Rudolf történész által gondos munkával készített névmutató könnyíti meg. A címlap belső oldalán Kalocsa és környéke a második katonai felmérés (1858-1859) során készített térképen látható. A borító hátsó lapjának belső oldalán a környék egy mai, a települések közti távolságot is mutató autótérképen tűnik fel. Jól látható, hogy a környék központja, a 15-16 km-re fekvő Kalocsa motorral, autóval vagy busszal Homokmégyen át közelíthető meg. Az első fejezet egy klasszikus helytörténeti tanulmány, amely bemutatja, hogyan vált a Kalocsai Sárközben található szülőfalu, Alsómégy és környéke HE 486 =-
