Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)
2022 / 1-2. szám
-s MŰHELY s-Acta Papensiaxxii (2022) 1-2. SZÁM tikai gazdagságát, látnivalóit sorra vette, nem mulasztotta el szólni a népélet jellemzőiről: így a téli Balatont bemutatva a jég alatti halászatról, a gazdálkodásról, szőlőtermesztésről és ennek buktatóiról, mint pl. a csemegeszőlő termesztésének hiányáról, a csopaki, arácsi, lovasi, valamint a Káli-medence falvainak kiváló borairól, a borkereskedelemről, a piacozásról, de írt a különféle regékről, történeti mondákról. Szólt a csobánci vízhiányról, a nevezetes badacsonyi szüretről és a nyelvjárási sajátosságokról, rávilágítva a hagyományos kultúrában azokra a változásokra, amelyek már a századfordulón bekövetkeztek ezen a vidéken. Rámutatott az itt élőket érintő nehézségekre is, amelyek esetenként éppen a változásokkal következtek be, mint pl. a tihanyi halászok esetében a halászati jog részvénytársaságoknak történő eladása. A térség népéről szólva véleménye azonos volt más megszólalókéval: „A balatonmentét tősgyökeres, jóravaló magyar nép lakja, amelynek a híres magyar vendégszeretet szintén erénye. A köztük nyaraló vendég iránta legnagyobb figyelmet és előzékenységet tanúsítja; szerény modora van, az idegennel szemben őszinte tiszteletet és szíves szolgálatkészséget fejt ki. Hajlékában mindenkit magyaros barátsággal fogad, hamisítatlan, szép magyar nyelven értelmesen társalog; örül, ha felvilágosításaival, útbaigazításaival szívességet tehet; istenfélő, becsületes, munkás és szorgalmas, maga ügyel föl legjobban, hogy a jó közbiztonsági viszonyokon csorba ne essék... Ha pedig idegen ember szeretettel közeledik felénk, azt a magyar nép iparkodik elhalmozni világszerte ismert lovagias érzelmeivel és vendégszeretetével... Nálunk az idegen sem idegen.’’23 Hangsúlyos az a javaslata, amelyben felhívta az utazók figyelmét egy-egy tájegység felfedezésekor az ott élők életmódjának megismerésére is: „...ha valaki utazik, ne csak a vidék természeti szépségeit figyelje; útja közben tanulja megismerni a föld népét, a faluk, a városok társadalmi viszonyait... törekedjék minden tekintetben megismerni e hazát....Ha annak a sok utazásnak ilyen czéljai is lesznek, akkor a gondolatok az egész társadalomra megtermékenyítőleg hatnak s bekövetkezhetik az egész nemzetre jótékonyan ható átalakulás.”24 23 SÁGI 1902. 25-26. 24 SÁGI 1902.138. 12
