Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)
2022 / 1-2. szám
-= Műhely =Acta Papensiaxxii (2022) 1-2. szám 1896-ban jelent meg Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, amelynek IV. kötete a Balatonnal foglalkozott. Eötvös Károlynak a Balatoni utazás című munkájában leírtakat olvashatjuk itt. Endrődi Sándor lírai útirajzában kitűnő képet festett a szepezdi halászok házatájáról, a halárusítás előkészületeiről, Akaii lakóépületeiről, valamint Vérkút fürdőjéről, amelyre korábban Oláh János is felfigyelt. Különösen érdekes a fürdőorvos tevékenységének bemutatása, aki köpölyöz, fogat húz, de ha kell, hajat is vág. Megjelent elbeszéléseiben a szigligeti halásztanya, de a falu vászonfehérítő helye is, továbbá a szüret. Megelevenítette a falusi társadalom alakjait, akik nem voltak restek egymás megtréfálásában, de megmutatta a révészeket, a rév hangulatát, majd erőteljes képekkel a befagyott Balatont a jég alatti halászattal, valamint a nádaratókat. Munkájában megjelent a nyugalmas, a viharos és az egymást követő évszakokban változatos arcát mutató Balaton, a nyári és a befagyott, a vele együtt élő embernek a változó vízzel való kapcsolata. Nagy szeretettel írt a tihanyi bencésekről és legendás vendégszeretetükről, amellyel valamennyi Balatonnal kapcsolatos írásban találkozunk. Endrődi Sándor munkájában megjelent egy különleges személy, a falu bolondja, a Balaton tündérében hívő félkegyelmű.20 Nagyszerű megjelenítő erővel beszélte el igaz történeteit Babay Kálmán 1892-ben megjelent művében, megelevenítve a balatoni halászok mindennapjait, egymással való kapcsolatát, a Balaton-felvidéki kálvinista kisnemesek életformává lett ellenzéki magatartását, sajátos gondolkodását, a tóbíró szerepét, az állatok itatására használt tavat, az árucsere jellemzőit, a megismétlődő határvillongásokat. írásaiban mindezeken túl helyet kaptak a balatoni regék, történeti mondák, a falucsúfolók, a köveskáliak legendás leleményessége, vagy a kupecek világa.21 Egyetlen elbeszélése sincs, amelyben ne szólna a balatoni táj fenséges szépégéről. „Egy egész ábrándvilág él és lakik ott a szép Balaton mellett; és a ki ezt a világot meglátja és a ki ezt a levegőt beszívja, bele szereti magát élni ebbe a légkörbe, lelke összeforr vele s elválni onnét nem tud visszahatás nélkül, soha-soha !”22 Bár csak 1902-ben jelent meg Sági János nagylélegzetű, a turisztikai és népismereti szempontok adatait egyesítő munkája, azonban szellemiségét tekintve mégis itt kell szólni róla. Amikor a Balaton-melléki településeket, azok turisz20 ENDRŐDI 1884. 21 BABAY 1892. 22 BABAY 1892. 62. 11
