Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 1-2 szám
-= Műhely =Acta Papensia xxi (2021) 1-2. szám nyos szövegek ugyan nem tartalmaznak (mindig és ennyire súlyos) erkölcsi ítéletet, de — mint látni fogjuk — ezek is leírtak egy, a zsidókra jellemző, másokétól eltérő üzleti viselkedést. Stern Ármin — legalábbis a vádak szerint — megvalósította ezt az üzleti modort abban, ahogy üzletfeleivel bánt. Átverte őket, legszorongatottabb helyzetükben nyerészkedett rajtuk, kapzsi módon hatalmas kamatot szedett tőlük, nem átallott fenyegetni és egyéb gátlástalan módokon megkárosítani a vele üzleti kapcsolatba kerülőket. Vagy fogalmazzunk kissé megengedőbben: minden idegszálával a nyereségre koncentrált, más viszont nem érdekelte. A meglepő az, hogy Stern Ármin perében még a legelmarasztalóbb tudósításokban sem jelennek meg a zsidó uzsorással kapcsolatos sztereotípiák, a pápaiak (pontosabban az ügyben érintett és arról diskuráló emberek, egészen pontosan az ügyész és azon újságírók, akik megnyilvánultak a per kapcsán) a jelek szerint egyáltalán nem úgy értelmezték Stern Ármin esetét, ahogy más kortársak tették volna, vagy ahogy a későbbi szakirodalom tenné. Arról, hogy zsidó vallású volt, a források rendszerint mélyen hallgatnak, és én is csupán onnan értesültem róla, hogy a Veszprémi Közlöny megemlíti, de ez a körülmény a tárgyilagos leírásban semmilyen értelmező szerepet nem kap.15 A kérdés az, hogy vajon a pápaiaknak volt-e igaza, amikor tartózkodtak attól, hogy valakinek a gazdasági teljesítménye, üzlettel kapcsolatos gondolkodásmódja és felekezete között összefüggést feltételezzenek, vagy más kortársaknak és a szaktudósoknak. A következőkben egy ilyen összefüggést feltételező teória, a zsidó páriakapitalizmus elméletének nyomába eredek és lokális keretek között megpróbálom megvizsgálni, mennyire tekinthetjük érvényesnek megállapításait. A PÁRIAKAPITALIZMUS-ELMÉLET Az a gondolat, hogy a gazdasági sikeresség és egy bizonyos vallási csoporthoz tartozás között felfedezhető valamilyen oksági kapcsolat, nem újsütetű a társadalomtudományokban. Ez az elképzelés legkésőbb a jeles német nemzetgazdásznak, szociológusnak, Max Webernek A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme című munkája óta széleskörűen ismertté vált. Ám a gazdasági sike15 Meglehet persze, hogy a tanúvallomásokban előkerül ilyesmi, de azok sajnos nem maradtak fenn, megjegyzésem ilyen módon korlátozott érvényességgel bír. - Veszprémi Közgazdasági Társadalmi Helyi s Általános Érdekű Megyei Hivatalos Heti Közlöny, 1890. február 23. 3.
