Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 3-4. szám
s Szemle s-Acta Papensia XXI (2021) 3-4. SZÁM színben) tünteti fel. A teljes gyűjtést 2019-ben rendezte sajtó alá és jelentette meg a Pannon írók Társasága kiadásában (dr. Gyimesi Endre felelős kiadó segítségével). A kiadást a Nemzeti Kulturális Alap, négy önkormányzat (Alsópáhok, Hévíz, Keszthely, Sármellék) és öt cég támogatta. A kötet Bevezetés c. fejezetében megismerkedünk a család rövid történetével és a könyv létrejöttének körülményeivel. A vázlatos családfa, majd a címer közlése után következnek a szövegek (riportok, újságcikkek, könyvrészletek), amelyek elolvasása révén az olvasó képet alkothat a Festeticsek XX. századi történeti szerepéről és család és alkalmazottai hétköznapi életéről. A kötetet lezáró Utószó kiemeli, hogy az 1989-1990. évi politikai rendszerváltás következtében kedvező irányban megváltozott a Bécsben élő Festetics család megítélése, amelynek új kultusza alakult ki Csurgón, Hévízen, Keszthelyen és Keszthely környékén. Ennek a folyamatnak a része a régi emléktáblák visszaállítása, a középiskolai Helikon ünnepségek megszervezése (1992-től), a Festetics I. György-szoborállítások sora, a Festeticsekről elnevezett intézmények (fürdőház, állatpark, lóverseny, taverna) létesítése, a mauzóleum felújítása (2015) és a családtörténeti kutatások fellendülése. A kutatók közül Tar Ferenc mellett Cséby Géza, Kardos Laura, Kurucz György, Polgár Marianna és Virág Zsolt nevét kell megemlíteni. Az Utószót betűrendes névmutató zárja, melyet az 1986. évi keszthelyi találkozóról és Festetics-kultuszról készült fotók egészítenek ki. A kötet igen komoly, kiterjedt kutatás eredménye, melyet legjobb lett volna az 1990-es évek elején megjelentetni. Hogy ez miért maradt el, nem tudjuk. Kései kiadását is fontosnak tartjuk. Az olvasónak az egyes források tanulmányozásakor figyelembe kell vennie azokat a szempontokat, amelyek létrejöttüket jellemzik. A fővárosi lapok (Pesti Hírlap), a helyi hírlapok (Balatoni Kurír, Keszthely és Vidéke, Keszthelyi Hírek, Keszthelyi Hírlap, Keszthelyi Újság) az 1893-1944 közötti időszakot ölelik fel. A helyi sajtóforrások a város mindenkori kegyuráról és támogatójáról 1944 előtt magasztalólag írtak, hogy jóindulatát megnyerjék. A családtagok tevékenységét, életvitelét egyetlen alkalommal sem kritizálták. Bár függetlenségüket hangsúlyozták, valójában szervilis álláspontot képviseltek. Hasonló megfigyelésre tehetünk szert a visszaemlékezésekkel kapcsolatban. Az 1980-as évek első felében készült interjúk kivétel nélkül öncenzúrát tükröznek. A visszaemlékezések összegyűjtésnek időpontja (a Kádár-rendszer hanyatlásának időszaka) korlátozta az emlékezők véleményszabadságát. Az ideológiai korlátok és az évtizedek alatt láthatatlan hatalomként működő félelem megakadályozták, hogy őszintén nyilatkozzanak a Horthy-korszakról, a második világháború utáni viszonyokról: a szovjet megszállásról, a nagybirtokrendszer megszüntetéséről, egy történelmi osztály váratlan eltűnéséről/ eltüntetéséről. 511
