Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)

2021 / 3-4. szám

Forrásközlés Acta Papensia xxi (2021) 3-4. szám személyes találkozásuk alkalmával közölte intencióit, és teljesítésüket el is várta. Ha ez nem történt meg, elmarasztalta a szerkesztőt. A szerkesztő viszontválaszaiban beszámolt munkájáról, az eseményekről, esetleges nehézségekről, szükség esetén tanácsot kért a vitás kérdésekben. A liberális politikus a lapot eszköznek tekintette politikai célja elérésében. 1891 végétől, amikor Budapesten megindította a Magyar Újság c. politikai és közgazdasági napilapot, akkor a hírközlésbe a Pápai Lapokat is hozzá kap­csolta: a helyi, Pápa-vidéki, megyei vonatkozású cikkeket kölcsönösen átvették egymástól. Antal Géza mintegy a fővárosi lapnak is munkatársa, tudósítója lett. Mivel válaszleveleiről, tudósításairól nem készített másolatot, nem tudjuk, hány alkalommal és miről írt. A kettejük kapcsolatát jól érzékelteti, hogy Fenyvessy kezdettől barátjának nevezte Antalt, miközben sokáig önözte, s amikor tegezni kezdte, akkor sem változott át az alárendeltségi viszony partnerivé. Fenyvessynek Pápán két fel­tétlen bizalmi embere volt: Horváth Lajos és Goldberg Gyula — Antal Géza nem vált azzá. Aligha tévedünk, ha azt állítjuk, hogy személyi autonómiájának Fenyvessy általi többszöri durva megsértése volt az oka lemondásának. (Persze, mint művelt, tapintatos ember, ezt nem közölte lemondó levelében, így meg­hagyta „főnökét” abban az öntelt hitében, hogy ő semmiben nem hibás.) A szerkesztő a támadási felület csökkentése érdekében — a korabeli gyakor­latnak megfelelően — számtalan cikket név nélkül közölt. A szerzők neveit a szerkesztői üzenetekben, titkos „kódon”, álnéven, megbeszélt sorrendben kö­zölte Fenyvessyvel. Ennek a módszernek az ismerete sokat segíthet nekünk, mai olvasóknak a lap új ráolvasásakor. Levelezésük arra is rávilágít, hogy a lap tulajdonos tudatosan törekedett arra, hogy a városi közgyűlésekről minél részletesebb tudósítások jelenjenek meg.5 Ez nem csak az ő alaposabb tájékozódását szolgálta (minden számot ol­vasott Budapesten vagy másutt), hanem a város ügyeit is szélesebb körben is­mertté tette. Ez a törekvés nem lett volna megvalósítható, ha a református fő­gimnázium gyorsíró szakkörében nem folyt volna gyorsírástanítás.6 (Az utókor 5 A Pápai Lapok szerkesztősége 1877-től kezdve küldött gyorsírót a városi képviselőtestületi ülésekre. A szerkesztőség hivatalos levélben kért engedélyt gyorsíró kiküldésére, melyet az 1877. április 7-i közgyűlés meg is adott számára. - A városi képviselő testületnek... = PL 4 (1877) 15. sz. (április 15.) 59. Az engedélykérés idején Füredi Albin felelős szerkesztő és Vécsey István fő­munkatárs szerkesztették a lapot. 6 A gyorsírást az 1876/77. tanévben Reichenthal Gerzson elsőéves bölcsész kezdte megismer­tetni pápai református főiskola növendékeivel. A Pápai Gyorsírókört 1877. október 28-án Szilágyi József tanár-elnök alapította, alelnökké Reichen thal Gerzson másodéves bölcsészhallgatót, első 459

Next

/
Thumbnails
Contents