Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 3-4. szám
Forrásközlés Acta Papensia xxi (2021) 3-4. szám azért is örülhet a részletes beszámolóknak, mert a város közgyűlési jegyzőkönyveinek nagy része elpusztult a II. világháború alatt.) Talán meglepőnek tűnik, de az üzletről, pénzügyi kérdésekről szinte semmit sem tudunk meg Fenyvessy leveleiből. Azt sem tudjuk, hogy Antal Géza menynyi fizetést kapott a lap szerkesztéséért, és azt is csak feltételezhetjük, hogy a helyi munkatársaknak nem fizettek honoráriumot. Azt viszont tudjuk, hogy minél több városi polgár írására számítottak. S azt is tudjuk, hogy írások bőségesen álltak a szerkesztő rendelkezésére. (Vagyis, a lapszámok olvastán korábban könnyen arra a téves következtetésre juthattunk volna, hogy a közgyűlési tudósítások azért olyan terjengősek, mert a szerkesztő „anyaghiányban szenvedett”.) A Pápai Lapok stabilitását mutatja, hogy az egyes számok ára (15 krajcár) és az előfizetési díjak sem változtak az 1890-es évek elején. Az egész évi előfizetés 6, a félévi 3 forint volt, negyedévre 1 forint 50 krajcárt kellett fizetni. A stabilitást biztosította a kiterjedt munkatársi gárda is. A helyi lakosok közül elsősorban az értelmiség tagjai ragadtak tollat. Borsos István (1863-1918) pápai református főgimnáziumi tanár verssel is jelentkezett. Kis Ernő (1856- 1927) főgimnáziumi tanár tanügyi és várostörténeti cikkeket egyaránt írt. A jogot végzett Szeglethy György (1854-1910) — később Veszprém hírneves polgármestere — tárcákat jelentetett meg. A helyiek közül Baráth Ferenc (1824- 1905) ügyvéd, jogakadémiai tanár, id. Martonfalvay Elek (1821-1904) ügyvéd a lap belső munkatársának számított. Ők ketten határozták meg a város 1848/49. évi történeti önképét. A pápai születésű cisztercita gimnáziumi tanár, Tipold Özséb (1838-1892) „Történelmi naptára” napra lebontott történeti kronológiát közölt a középkori és újkori magyar és európai történésekről. 1892-ben már a VI. évfolyamot nyitotta meg. A református kollégium volt növendékei közül Lampérth Géza (1873-1934) egy-egy verssel jelentkezett. A megyei tisztviselők közül dr. Kerényi Károly (1829-1923) vármegyei főorvos rendszeresen közölt titkárrá Demjén Márton másodéves papnövendéket (későbbi veszprémi lelkészt), titkárrá Jakab Lajos elsőéves bölcsészhallgatót választották. Az 1884-ben Szilágyi által újjászervezett „Pápai ev. ref. főiskolai gyorsíró-kör” vezetését 1890-ben dr. Kapossy Lucián vette át, aki több évtizedig irányította a kör munkáját. Az országos hírnevű kör legtehetségesebb tanítványai közé tartozott Jakab Lajos, aki később Szeged kiváló gyorsíró tanára lett és dr. Halász Zoltán, aki országgyűlési gyorsíróként vált ismertté. A kollégiumi gyorsírástanítás a két világháború között is folytatódott. A tanítás 1928-tól egységes rendszer szerint folyt. - Egyletek és intézetek. = PL 4 (1877) 44. sz. (november 4.) 185., Pongrácz József: A „Pápai ev. ref. főiskolai gyorsíró-kör” 25 éves története. = DPL 14 (1903) 17. sz. (április 26.) 275-277., A főiskolai gyorsírókor jubiláns ünnepe. = PH 35 (1938) 7. sz. (február 12.) 2.-H 46O =-
