Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)

2021 / 3-4. szám

-s Műhely =Acta Papensia xxi (2021) 3-4. szám

érdemes összegeznem azokat a pontokat, amelyek a politikai választási küzdelmek során — a rendi időszakban, de azon túlnyúlva a modern alkotmányos keretek között is — nézeteltérésekhez, konfliktusokhoz és esetenként tömeges erőszakhoz vezettek.

1. ) A választókerületben Szentgál volt a a legnagyobb területű, legnépesebb és a legtöbb nemessel bíró település, ezért a szavazattal rendelkezők száma a reformkorban és valószínűleg 1861-ben is messze meghaladta a többi települését.79 80 Ilyen mértékű szavazóbázis természetesen nem kerülhette el a képviselőjelöltek figyelmét, ezért a jelöltek igyekeztek lehetőségeikhez és eszközeikhez mérten megnyerni Szentgál bizalmát. Jól prezentálja ezt a következő idézet: a „sz[ent]gáli hatalmas kir.[ályi] vadászok — kik egy időiül fogva csupán megyei határozaton alapult szavazhatási jogukat kényök kedvök szerint bitorolván, a’ tisztujitószék korszakában a’ legalkalmasb tisztviselő sorsát is, érdekökhez mérve szokták elintézni.’®0

2. ) A XVIII. századi német betelepítések következtében Szentgál magyarságtudata megerősödött, emiatt az ősi kiváltságaira és hagyományaira büszke magyar falu nemessége könnyűszerrel érezhette azt 1848 áprilisa után, hogy a német lakosság ellenében kezébe kell vennie a választókerület sorsát.81

3. ) Számításba kell vennünk azt is, hogy a szorgalmasan gazdálkodó, volt úrbéres telkes német gazdák és iparosok komolyabb tőkével rendelkezhettek, mint a mező- és erdőgazdálkodásból élő territoriális nemesek jó része. Szentgálon ugyanis 400 birtoktalant tartottak nyilván; a nemesi háztartásoknak közel a fele birtoktaklannak számított.82

4. ) A felekezeti hovatartozás (katolikus-református kötődés) is szignifikáns különbség lehetett, melyet még az etnikai kötődés (református magyar-katolikus német) is felerősített. A vármegye 1838-tól, majd 1861-től kísérletet tett a nemzetiségek (így a választókerületben élő németek) magyarosítására (nyelvi asszimilációjára), de ekkor még nem járt sikerrel.

5. ) A nobilitásuk validitására érzékeny szentgáliak ellenszenve az országos nemesek iránt kétségkívül meghatározó elem — elvégre az országos nemesek sohasem ismerték el a szentgáliak országos nemességét. A kerületen belül ez a

79 1848-ban 684 szavazót írtak össze Szentgálon, ezáltal a legnépesebb község volt a választókerületben. Vö. HUDI1998. 88. - Az 1861-es választásról pontos adatokkal nem rendelkezünk.

80 JELENKOR 1841. 102.

81 LUKÁCS 1995. 49.

82 HUDI 1984. 346.

417