Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 3-4. szám
he Műhely =Acta Papensia xxi (2021) 3-4. szám vagy egyháztörténeti, földrajzi, útleírási és statisztikai, matematikai, természettudományi és orvosi, filozófiai, gazdasági tárgyú és vegyes tartalmú művek is. A jogi művek viszonylag magas számát jogi végzettségi indokolja. A somogyi faluban élő ügyvéd jogi érdeklődése azonban túlterjedt a hivatala gyakorlásához szükséges ismereteken. Megvásárolta a Corpus Juris [Törvény Tár] és Werbőczy István Tripartitumának [Hármaskönyvének] több kiadását, valamint beszerzett számos hazai és külföldi jogszabálygyűjteményt és törvénytárt, de jogi könyveinek nagyobb és érdekesebb részét kitevő jogelméleti és jogtörténeti művek is ott sorakoztak könyvtárszobájának polcain. A külföldi művek mellett olvasta a XVIII. századi magyar jogi irodalom számos alkotását is. Csépán István történeti olvasottsága és tájékozottsága ugyancsak alapos és figyelemreméltó. Az ókori latin szerzők közül Livius és Julius Caesar történeti munkái megvoltak a gyűjteményében, ahogy a modern, főleg nyugat-európai történetírók munkái is, melyeket eredeti nyelven olvasott. A régebbi magyar történeti irodalom is érdekelte, de korának szinte minden jelentősebb hazai történészének műve szerepelt a könyvtárában, így például Bél Mátyásé, Pray Györgyé, Katona Istváné, Cornides Dánielé, Kovachich Márton Györgyé. A történeti múlt kérdései mellett Csépán István érdeklődése saját kora közéleti, politikai, gazdasági és művelődési eredményeire és kérdéseire is kiterjedt. Tulajdonában levő politikai írások többsége aktuális kiadvány volt. Olvasott leleplező munkát a berlini porosz udvarról, Trenck Frigyes élettörténetéről, egy 1789-ben névtelenül megjelent művet a Bastille lerombolásáról. Számos szabadkőműves, jezsuitaellenes és egyéb felvilágosult szellemű munkát, politikai röpiratot is olvasott az 1790-es években. A korabeli Magyarország feudális rendszerének gazdasági problémáit Berzeviczy Gergely könyvéből ismerte meg. Tulajdonában volt Nagyváthy János magyar nyelven írt mezőgazdasági munkája, A’ szorgalmatos mezei-gazda (1791), amelyet gazdálkodó birtokosként nyilván érdeklődéssel forgatott. Csépán István a felvilágosult nemesi értelmiség tagjaként már a XIX. század elejére jelentős könyvtárat gyűjtött, hiszen könyvjegyzéke 333 művet, 8 portrét, 33 vármegyetérképet és 9 egyéb térképet tartalmazott. Igyekezett naprakészen tájékozódni a hazai és külföldi tudományos eredmények és a politikaiközéleti események iránt. Ezt az őszinte érdeklődést tanúsítják azok a korabeli magyar és hazai német nyelvű sajtótermékek is, amelyekből a legfrissebb politikai, művelődési és tudományos eredményekről szerezhetett tudomást.-S 382 =-