Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 3-4. szám
-s Műhely 3-Acta Papensia xxi (2021) 3-4. SZÁM Könyvtárában ott volt a Bécsben megjelenő Magyar Kurírnak és irodalmi melléklapjának, a Magyar Musának [Múzsának] 1788-i, a bécsi Hadi és Más Nevezetes Történeteknek 1789-1790-i, a kassai Magyar Museumnak 1788-i, a komáromi Mindenes Gyűjteménynek 1788-1791-i évfolyama, továbbá a Pozsonyban megjelenő Ungarisches Magazin 1792-es évfolyama. Ez utóbbi főleg magyar történeti, továbbá földrajzi és természettudományi vonatkozású írásokat közölt. Csépán István irodalmi olvasottsága is figyelemre méltó. Külföldi munkát viszonylag keveset olvasott, de olvasmányai a római klasszikus szerzők (Horatius, Ovidius, Vergilius, Phaedrus, Juvenalis, Seneca, Petronius Arbiter, Catullus, Tibullus, Propertius) munkáitól Erasmuson át a nemzeti irodalmak néhány klasszikus és korabeli felvilágosult szellemű alkotásáig terjedtek. Legkedvesebb szerzője Schiller, neki öt munkája (Don Carlos, Ármány és szerelem, A haramiák, Fiesco és Wallenstein) volt meg a könyvtárban, természetesen német nyelven. Ám érdekes, hogy Goethe egyetlen műve sem volt a birtokában.60 A kisebb német írók közül az osztrák Werthest emeljük ki, akinek Zrínyi Miklósról szóló Niclas Zrini című munkája természetesen eredetiben és Csépán saját fordításában is megvolt. Érdekes, hogy a francia és angol művek javarészét német, kisebb részét korabeli magyar fordításban olvasta. Francia könyveket kisebb számban eredeti kiadásban is vásárolt és olvasott. Számos XVIII. századi magyar irodalmi művet is beszerzett Csépán, köztük a kor középnemességének jó néhány kedvelt, hagyományos olvasmányát, de a felvilágosodás irodalmának több, új szellemű alkotását is. A teljesség igénye nélkül említjük Mikes Kelemen Törökországi leveleit (Szombathely, 1794), Dugonics András öt munkáját (Etelka c. regényét két kiadásban, Toldi, Báthory Mária, Kun László, Gyapjas vitézek c. műveit). Olvasta Gvadányi Rontó Pálját, Pálóczi Horváth Ádámnak három művét (Holmi, Hunniás, Legrövidebb nyári éjszaka), Ányos Pál, Csenkeszfai Poóts András, Gyöngyösi István, Szentjóbi Szabó László, Takáts József versesköteteit, Péczeli József meséit stb. A korabeli magyar nyelvtudomány eredményeire és a felvilágosodás nyelvfejlesztő törekvéseire is felfigyelt a tudós érdeklődésű könyvtártulajdonos. Sajnovics Jánosnak a magyar és lapp nyelv hasonlóságáról, egyezéséről szóló úttörő műve ugyanúgy megtalálható gyűjteményében, ahogy a Debreceni Grammatika vagy Báróczi Sándor Védelmeztetett magyar nyelve. 60 SASHEGYI Oszkár: A Werther útja Magyarországon. = Egyetemes Filológiai Közlöny 67 (1943) 400.- 383