Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)

2021 / 1-2 szám

-s Kisebb közlemények s-Acta Papensia xxi (2021) 1-2. SZÁM

díszszemle/hadiszemle színhelye volt. Valószínűsíthető, hogy a Habsburg Birodalom reguláris egységei és a nemesi felkelők táborozásra nem vették igénybe a Sóstó környékét.

6. A magyar alkotmány védelme érdekében vívott 1848-1849. évi szabadságharc Fejér megye, illetve Székesfehérvár területét is érintette. Részben a hadak felvonulási útjaként, táborozási helyként szolgált, részben kisebb-nagyobb harcok folytak a területen. A Sóstó melletti síkság a szabadságharc idején is táborhely volt, melyről érdemes részletesebben is szólni.

Az előzményekhez tartozik, hogy a polgári és katonai hatalommal rendelkező horvát-szlavón bán, egyben zágrábi főhadparancsnok, Josip Jelacic altábornagy 1848. szeptember 10-én csapataival Varasdnál és Perlaknál átkelt a Dráván, négy nap múlva a Murán. Jelacic serege mintegy 15 000 főt tett ki, határőrökből, szerezsánokból, népfelkelőkből, majd a hozzájuk csatlakozó császári sorezredek egységeiből állt. Jelecié a horvát nemzeti törekvések, valamint a Habsburg-ház központosító igényeinek érdekében támadta meg Magyarországot, és kívánt Pest-Budára eljutni. Serege a magyar egységek folyamatos hátrálása mellett, a Balaton déli partján elhaladva, szeptember 26-án érkezett meg Székesfehérvárra. Időközben szeptember 21-én Drávasztáránál, a folyón átkelve, Karl Roth vezérőrnagy kb. 9 000 főnyi hadosztályával tört be Magyarországra. Baranya és Tolna megyén keresztül haladt Székesfehérvár irányába, hogy egyesüljön Jelacié főoszlopával.

Az egyre gyarapodó magyar haderő (szeptember 25-én 16 000 fő) előbb Veszprémnél, majd Székesfehérvárnál ütött tábort.43 A szeptember 17-én Székesfehérvárra érkező, a püspöki palotában megszálló István nádor rendelte el, hogy a horvátok elleni magyar sereg a városnál gyülekezzék és szálljon táborba. A városi hatóság ekkor a Maros környékét jelölte ki táborozó helynek, ahová másnap már érkeztek a sorezredi és nemzetőr egységek. A Maros környéke pedig a mai Maroshegyet jelölte, vagyis a táborozásra a Sóstó mellett került sor. (Feltételezhetően ekkor történt meg első alkalommal, hogy a város, jogkörében eljárva, saját területére, a Sóstó környékére maga jelölte ki a táborozás helyét.) A magyar fegyveresek számára a város — ahogy a városi bizottmány jegyzőkönyvében szerepel — a Sóstó környékén díszes fasátrakat állíttatott. A magyarok innét, a Sóstó mellől — a horvátok előtt egy ágyúlövésnyi távolságra — vonultak vissza Pákozdra. Az ellenség már nyomult be a megye-43 HERMANN Róbert: 1848-1849. A szabadságharc hadtörténete. Budapest, 2001.128., 130., 137.

190 =-