Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 1-2 szám
-= Kisebb közlemények s-Acta Papensia XXI (2021) 1-2. SZÁM székhelyre, mikor még a Városházánál a városi kocsin a hajdúval kenyeret küldtek a visszavonuló Fejér megyei önkénteseknek a Sóstó felé. Jelacic csapatait az elárasztott Sárréten egy bosszúszomjas, elcsapott falusi iskolamester vezette keresztül. A bán szintén a püspöki palotában szállásolta el magát. Serege a Sóstón állított sátrakat szétszedte, tűzifának használta fel. Az éhes horvátok megrohanták a Sárrét kertjeit is, hogy táplálékhoz jussanak. Roth tábornok hadosztálya — a Jelacicot megállító pákozdi csatáról lekésve — október 3-ról 4-re virradó éjjel érkezett Székesfehérvárra. Akkor már a Sóstónál egy 5 000 főnyi magyar sereg és a felkelt nép táborozott. Roth előlük Tác felé vonult vissza.44 Sorsuk október 7-én Ozoránál pecsételődött meg. 7. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején a Sóstó környéke a lovas (huszár, ulánus) és gyalogos katonai egységek számára gyakorlóteret nyújtott. A katonaság több lőszerraktárat és lőteret épített itt, melyeket hosszú időn át használtak. A térség az I. világháború idején egy barakktábomak is helyet adott. A háború végétől a területet többek közt repülőtérként használták. A két világháború között funkciója bővült: a gyakorlótér- és a lőtérszerep mellett mind nagyobb teret kapott repülőtérként való használata. ÖSSZEGZÉS írásom bevezető soraiban feltett három kérdésre a válaszadás megtörtént. A különböző tájak találkozási pontjánál elhelyezkedő székesfehérvári Sóstó vizének egykori tartalmáról, ízéről kapta elnevezését. Része volt ez az egykori királyi székhely körüli, védelmet nyújtó mocsár- és vizivilágnak. Az írásos emlékek a várnak a Habsburgok, illetve a törökök általi ostromához kapcsolódtak. A Sóstó és közvetlen környéke elsősorban katonai, védelmi funkciót töltött be a tatárjárástól a török időkön át egészen a XX. század közepéig. RÖVIDÍTÉSEK FMTÉ = Fejér Megyei Történeti Évkönyv FSz = Fehérvári Szemle i. m. = idézett mű OSzK = Országos Széchényi Könyvtár uo. = ugyanott 44 LAUSCHMANN Gyula: Székesfehérvár története III. Székesfehérvár, 1998. 156-157., 164., 170., 174. 191 ^
