Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)

2021 / 1-2 szám

-s Kisebb közlemények s-Acta Papensia XXI (2021) 1-2. SZÁM

val II. Ulászló magyar király parancsára Budáról Székesfehérvárhoz ment. Mellé társul a király Kinizsi Pált rendelte. Rövidesen, őket követően, maga a király is Székesfehérvárhoz ért. „A várasnak más része felől, mely az Bakoni kapura vagyon, ütött vala tábort, nem messze a Sós-tóhoz, hogy közelebb itathatnának.” Úgy rendelkezett, hogy a várost egyfelől Báthory és Kinizsi, másfelől a király és Szapolyai István vívja. Az ostromot július 29-én siker koronázta.13

Istvánffy Miklós a jó fél évszázaddal későbbi történéseket is megörökítette. Leírta, hogy Szulimán (Szulejmán) szultán 1543 Kisasszony havának 10. napján Esztergomot, majd Tatát is bevette. „Tatát Szulimán pusztán hagyván, tüzet vettetvén reá felgyújtá és Székesfejérvár megszállására népét elébbindítá, és ottan a közel levő felette igen nagy Sós tó nevű tónál, mint amely az itatásra igen jó s alkalmatos hely, táborát szállítá. Az Székesfejérvár várasának helyheztetését, mely mindenfelől tokkal körül véttetett, felül megírtuk.” Fehérvár „mindenkor megálló tokkal (melyeket a Sárvíz sáros folyóvize, mely partok közé nem szorittathaték, az Balatonból kifolyván és ott szélesen tóvá lévén csinál), az természetnek csodálatos erősítésével körülvétettetik.”14 (Istvánffytól eltérően a Sárvíz nem a Balatonból, hanem a Bakonyban ered.)

Másikuk Wathay Ferenc (1568-1609 után) végvári vitéz, énekszerző. 1602-ben a rövid időre visszafoglalt Székesfehérvár vicekapitánya volt. Augusztus 29-én, a vár elestekor, tiszttársaival, sebesülten török fogságba esett. Budán, Nándorfehérváron, majd Konstantinápolyban, a Fekete toronyban raboskodott. 1605 februárjában az utóbbi helyen fejezte be a maga illusztrálta, 28 éneket magában foglaló énekes könyvét. (Wathay-kódex)15 A harmadik ének a Székesfejérvár veszésirül való historia. A költemény második részében Wathay kétszer említi Sóstót. A leírás szerint a vár olasz kapitánya, Isolano János Márk gróf az ostrom előtt a védelmet szervezte. Sáncot ásatott Palota felé, a Szigetben és másutt. Ezekben magyar és német katonákat hagyott.

13 ISTVÁNFFY Miklós: Magyarok dolgairól írt históriája. Tállyai Pál XVII. századi fordításában. Budapest, 2001-2009 I/i. 44-, 53-14 Uo. I/2. 99.

15 A katolikus hiten élő Wathay Ferenc énekeskönyvének már a bevezető része, az olvasó barátainak szóló köszöntő ajánlata vallási tartalommal telített. Az első ének pedig az Istenhez szóló invokációt tartalmaz. A kegyetlen sorsra jutott Wathay énekeinek mintegy harmada már a címében is, tematikailag pedig megközelítően a fele, vallásos jellegű. Nem meglepő ez, hiszen korábbi költészetünk, költőink - Balassi Bálinttól Ady Endrén át, Reményik Sándorig - remekei közé tartoztak az istenes versek.

180