Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 1-2 szám
-s Műhely =Acta Papensia xxi (2021) 1-2. szám állása képes megteremteni az üzleti sikerhez szükséges lelki alkatot. Hogy mennyire nem ez volt a helyzet, elegendő belegondolni abba, hogy a szintén messzemenőkig kiközösített cigányság sosem lett a modern kapitalizmus éllovasa.75 A páriakapitalizmus-elmélet hanáki értelmezésének legvitathatóbb pontja — amit Bolgár is részletes kritika tárgyává tesz tanulmányában — a zsidóság kirekesztettsége nyomán kialakult sajátos befektetési stratégiájának kérdése, vagyis az a felvetés, hogy a különböző tiltások miatt a zsidók nem tehettek mást, minthogy saját üzletükbe forgatták vissza nyereségüket, avagy Bolgár Dániel frappáns megfogalmazásával élve „amolyan »muszájaszkéták« voltak”.76 Ennek az elképzelésnek legalább két komoly buktatója van. Először is: a zsidóság diszkriminációja a föld- és háztulajdon, sőt még az iparűzés tekintetében sem valósult meg olyan kizárólagosan és teljes körűen, mint ahogyan Hanák (és mások) leírják.77 Bár a törvény betű szerint valóban sok helyen zsidókra vonatkozó tilalmakat fogalmazott meg, a való életben mind a keresztény többség, mind a diszkriminált zsidóság gyakran eltekintett a szabályok merev betartásától, vagy éppen megkerülték azokat. Ha csak a magyar esetet figyeljük meg a XVIII. század második és a XIX. század első felében, azt látjuk, hogy a tulajdonra vonatkozó tiltásokat nagyon sok helyen zálogba vétellel oldották meg, amiket, amint lehetőség nyílott rá, nevükre írattak.78 A háztulaj doniás lehetősége több helyen ráadásul kikeresztelkedés nélkül, már az emancipációs törvények előtt is, a lokális szabályozásokkal, illetve a városi tanács vagy a földesúr külön engedélyével megnyílt a zsidóság előtt.79 Bár az iparűzés tekintetében erősebben érvényesültek a korlátozó rendelkezések, itt 75 Bibó István már érzékelte ezt a problémát, és a következő, meglehetősen kényelmetlen választ adta rá: ,,[A cigányságnál] sokallta erősebb morális és intellektuális kultúrájú zsidóság számára azonban az emberi lehetőségek szélére való szoríttatás morális és intellektuális feladatként jelentkezett.” BIBÓ 1984.198. Más példákkal és meggyőzőbb érvekkel közelíti meg a kérdést SILBER 1992. 5-6. 76 BOLGÁR 2016. 31. 77 BOLGÁR 2016. 32. Az iparűzésre vonatkozóan azonban már Sombartnál is találhatunk adatokat. SOMBART 2001.125-127. 78 BÁCSKAI 1989. 94., 148. TMJAKAB 2014. 56-71., 0. KOVÁCS 1996. 85., SZILI 1994. 55. - Csíki Tamás kutatásaiból azt is tudhatjuk, hogy Szatmárnémetiben már a XVIII. század elején rendelkeztek zsidók házzal, sőt földbirtokkal is, amit ráadásul azután is megtartottak, hogy a település szabad királyi városi rangra emelkedése miatt kitiltották az izraelitákat Szatmárnémetiből. Az pedig a szabályok megkerülésére és be nem tartására jó példa, hogy a kizárás után több mint tíz évvel, még mindig éltek zsidók a városban. CSÍKI 1999. 133-134. 17 :
