Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 1-2 szám
Kisebb közlemények s-Acta Papensia xxi (2021) 1-2. SZÁM A Székesfehérvár területére eső Sóstó természetföldrajzi szempontból több, eltérő jellegű kistáj határán fekszik. Ezek sorát a döntően nyugatról határoló, a korábbi évszázadokban még nagyobb kiterjedésű, markánsabb, ám vízivilágát részben máig őrző Sárréttel kell kezdeni. A Sóstót északról Székesfehérvár határolja, melynek észak-nyugatra nyíló kapujában ott a Móri-völgy. A régiesen Móri-horpadásnak vagy Móri-ároknak nevezett tájegység aljának forrásai, vízfolyásai régóta a város közvetlen környékét táplálták. Korábban az is érzékelhető volt, hogy a Sárrét jócskán benyúlt a Móri-völgybe. Székesfehérvártól délre esik a homokos, löszös talajú, az Alföld folytatásának tekinthető Mezőföld. Ennek egyik északi nyúlványaként az említett talajösszetétel a Sóstó egész környékén észlelhető. Pár kilométerre, észak-kelet felé esik a Velencei-tó, a Nádas-tóval, melynek élővilága ma is kapcsolatban áll a Sóstóéval. A Zámoly- Csákvári medence némileg távolabb fekszik. Közvetlenül nem érintkezik a városból jól látható Bakony és Vértes a Sóstóval, tehát Székesfehérvárral, de a közvetett hatás észlelhető. Volt, aki a székesfehérvári Sóstót, többek között a Velencei-tóval, a sárszentágotai Sóstóval, sőt a bicskei Alsó- és Felső-tóval együtt a Mezőföld állóvizei közé sorolta.4 Kifejezően szólt önéletrajzában az egykor elsődleges befolyással bíró Sárrétről a Székesfehérváron született, és gyermekkorát a szomszédos pusztán, Sárpentelén töltő író, költő Jankovich Ferenc (1907-1971): „Egész a Bakonyig terült a vizes és zsombékos Sárrétje, jegenyékkel, fűzfákkal és a szárazabb helyeken a kaszálókkal.” A sárréti ingoványok felett pedig a bakonyi és vértesi szelek fúj dogál tak.5 2. A Sóstó nevét egykoron sós vizéről kapta. A hajdani sós vizet is döntően édesvizek duzzasztották. Brigelius Máté városi physicus, vagyis orvos, természettudós 1768-ban a városi hatóság felhívására megvizsgálta a Sóstó vizét. Jelentette, hogy azt állatok itatására használják, sőt a közönség gyógyhatást tulajdonít neki. így fürdőznek is benne azok, akik skorbutos kiütésekben, bőrbajokban vagy lábkisebesedésben szenvednek. A vizsgálat a Helytartótanács utasítására, az ásványvizek felderítése érdekében történt. Az orvos jelezte, 4 ÁDÁM László - MAROSI Sándor - SZILÁRD Jenő (szerk.): Mezőföld természeti földrajza. Budapest, 1959. 353. 5 JANKOVICH Ferenc: A magam emberségéből. Önéletrajz. Budapest, 1967. 31., 94. 177
