Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 1-2 szám
Kisebb közlemények =Acta Papensia xxi (2021) 1-2. szám hogy a Sóstó alkáli sót tartalmaz. A Sóstóban 1937-ben még kimutatható volt a savanyúvíz és a vastartalom is.6 Brigelius Mátéról érdekes, de közvetett adatokat közölt Szinnyei József (1830-1913) bibliográfus, irodalomtörténész. Irodalmi lexikonában megemlíti Brigelius János Ádámot, aki Székesfehérváron született, hol atyja (kétségkívül Brigelius Máté) mint Fejér megye híres főorvosa lakott. János Ádám is a természettudományokat kedvelte, orvos lett. Latin nyelvű tudományos munkája 1777-ben Bécsben jelent meg. Nyilván nem véletlen, hogy a széksóról (sziksóról) írta.7 A székesfehérvári Sóstóhoz hasonlóan nagy ismertséggel rendelkezik országunkban a Kiskunhalas, illetve a Nyíregyháza melletti Sóstó. A Kiskunhalasnál fekvő Sóstó egyértelműen vizének sziksó tartalmáról kapta a nevét. A tavat a XIX. században még gyógyító erejűnek tartották. Idővel a tóban levő források elapadtak, a tó pedig - máig tartóan - édesvizűvé vált. A Nyíregyháza melletti Sóstó megjelölését magas nátriumsó és sziksó tartalmának köszönheti. A víz ma is sok oldott sót tartalmaz. Ma gyógyvízzé minősített nátriumkloridos termálvízként ismertetés. A SÓSTÓ KORAI EMLÍTÉSE AZ ÍROTT FORRÁSOKBAN 1. Nem vagyok hivatott annak vizsgálatára, hogy a földtörténet során mikor és mi módon keletkezett a székesfehérvári Sóstó. Megtették azt mások.8 A régészetnek köszönhetően viszont leírhatom, hogy a Sóstó környékén 3-4 ezer éve már lakott ember. A bronzkor embere kiterjedt településekkel szállta meg a mai Szárazrétet, a Szeder utca környékét és a Sóstó partjait. „A gyér őskori és rómaikori leletek arról a szűk területről valók, amelyen a későbbi Székesfehérvár felépült. A Sárvíz és a Galya megrekedt vizei széles, helyenként tóvá mélyülő mocsarakkal vették körül” a várost és szigeteit.9 A magyarságnak a Sóstó környékén való korai megtelepedésére szintén régészeti leleltek utalnak. A Sóstónak az evangélikus temetőtől délre eső részén, a Homoksoron 1925-ben kb. 10 6 JUHÁSZ Viktor: Adatok Székesfehérvár török hódoltság utáni helyrajzához. = Schneider Miklós - Juhász Viktor (szerk.): Fejér vármegye. (Magyar városok és vármegyék monográfiája, 22.) Budapest, 1937. 385. 7 SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái. I. Budapest, 1891. 1346. 8 így BANIZS Károly - MEZŐ Éva - TAKACS András Attila: A székesfehérvári Sóstó természetvédelmi terület. Székesfehérvár, 2010. 41-42. 9 FITZ Jenő: Székesfehérvár. Budapest, 1957. 5-6. HE 178
