Acta Papensia 2020. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 20. évfolyam (Pápa, 2020)
2020 / 1-2. szám
-s MŰHELY s-Acta Papensia XX (2020) 1-2. SZÁM osztják szét a négy testvér között. Ez a jövedelemelosztási rend volt érvényben 1817. február 7-ig; akkor újabb négy esztendőre meghosszabbították a haszonbérleti szerződést. Ettől kezdve ismét 16.000 forint lett a bérlet díja, és visszaállt az 1811-ben meghatározott elosztási mód is, azzal a feltétellel, hogy ha „a bécsi cursus [árfolyam] kétszáz forintokon alul szállana és esztendő végéig is úgy maradna, azon esetre a következendő esztendőbeli árenda csak tizenkétezer váltócédulabeli forintokban fog megállani, és a közös terhek kifizetésére azokból nyolcezer fog fordíttatni, ha pedig a cursus kétszázon utóbb ismét felül menne, akkor az következendő esztendőben az árenda ismét 16.000 cédulabeli forintokban fog megállapodni”. A megújított szerződés a bérlő, Deák Antal kötelességévé tette a járványban elpusztult birkák pótlását, ennek fejében testvérei vállalták, hogy megtérítik neki az általa felépíttetett istállóra fordított, valamint az ezután építendő malomhoz és cselédházhoz szükséges költségeket. Deák Antal utóbbi költségeinek megtérítését megerősítette az 1821. február 27-én megújított újabb haszonbérleti szerződés is, mely az alábbi lényeges módosítást tartalmazta: „Tekintetben vétetvén tudniillik az, hogy a bécsi cursus ámbár ugyan az elmúlt esztendőkön kétszáz forintokra le sohasem szállott volt is, tapasztalás szerint mindazonáltal az productumoknak 1817. esztendőnek kezdetével volt közönséges ára azon 1817. esztendőbeli aratás idejétől fogva 1818., 1819. és 1820. esztendőkben áltáljában legalább háromnegyed részét elvesztette; egyrészről tehát ezért, másrészről pedig azért is, mivel Deák Antal úr mindezek mellett is az 16.000 forintokban meghatározott esztendői árendát, az árendális contractus [szerződés] értelme és rendelése szerint kielégítendőket az közelebb múlt árendális négy esztendőkre önnön terheltetésével is pontosan kielégíteni köteleztetik, és mivel a folyamatban lévő pénznek naponként tapasztalt fogyatkozása miatt az jövendő idő is az kereskedésnek megcsökkenésével és a productumok árának további megszállásával fenyegetne, az esztendői árendát a következő árendális esztendőkre tízezer forintokra szállították és határozták meg, oly nyilvánságos kifejezéssel, hogy Deák Antal úr ezen tízezer, esztendői árendából hatezer forintokat esztendőnként az közös terheknek kielégítésére fordítani, az négyezer forintokból pedig egyezer magát illetvén, három testvérei közül fejenként mindeniknek egyezer forintokat kifizetni köteleztessék.” 1825. január í-jétől Deák Antal, valamint öccse, az időközben nagykorúvá vált, illetve a gyámság alól már 1821 decemberében felmentett (immár ügyvédi diplomával rendelkező és Zala vármegye tiszteletbeli tiszti alügyészeként-= 8 =-
