Acta Papensia 2020. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 20. évfolyam (Pápa, 2020)
2020 / 1-2. szám
-= Szemle s-Acta Papensia XX (2020) 1-2. SZÁM vonatkozóan. Ezek az adósságokról és a kintlévőségekről szólnak, amellyel a testáló az örökösöket igyekezett védelmezni. Mind az adósságok, mind a kintlévőségek rendkívül változatosak: adás-vétel, tartozás, adósjegyzék, adóslevél különböző összegekről. A legtöbb adósság és kintlévőség a kereskedelmi tevékenységgel függött össze. Esetenként a kereskedés tárgyát képező árut (bor, állat, vászon, méz, hal, stb.) is megnevezték. Mindezeken túl találhatók még adatok a hitelezésre, zálogügyletre, de az adósok és hitelezők személyére vonatkozóan is, ami rámutat a pénzforgatás intenzitására és a hitelben történő vásárlás gyakorlatára. A kapcsolatrendszer következő körét a városban működő céhek, vallásos társulatok, egyházak, szerzetesrendek jelentették. Az egyén a városban működő nagyszámú céhvei tagként, adósként, támogatottként, üzleti partnerként lehetett kapcsolatban. Adatok igazolják a céhekre hagyott kintlévőségeket, a céhek pedig a rászoruló tagjaikat segítették, szerepet vállaltak az árvákról való gondoskodásban, esetenként pedig még az elhunyt mestertárs temetési költségeihez is hozzájárultak. Jelentős hagyományokkal támogatták a végrendelkezők az egyházakat, főleg a Nagyboldogasszony templomot, de hagyománnyal támogatták a lakosság körében rendkívül népszerű ferenceseket is. Szerényebb hagyományokat juttattak a jezsuitáknak, jelentősebbeket a különböző vallásos társulatoknak (Kalendás Egyesület, Mária Kongregáció, Patrona Hungáriáé Társulat, Maria de Victoria Társulat, Szent Ferenc Kongregáció, Agoniae Christi Kongregáció, Deákok Kongregációja, Szent Rosarium), majd az esztendők folyamán még 12 kongregációt is támogattak. Több esetben meghagyta a hagyakozó, hogy imádkozzanak lelki üdvéért. A következő kapcsolati ívet a Szerző a városon kívüli kapcsolatokban jelölte meg. Ide tartoznak a testáló származási helyén élő rokoni kapcsolatok, a vidéki ingatlanbirtoklással összefüggő kapcsolatok, a városon kívüli adósságra és kintlévőségre utaló kapcsolatok. A származási helyek Győr környéki, Győr megyei településeket, a szomszédos megyék településeit, a Dunántúlnak a török hódoltsághoz tartozó településeit, a Dunától északra elhelyezkedő településeket és távolabbi vidékeket jelentették. Ezek közül leggyakrabban előforduló helységek: Pápa, Pozsony, majd Komárom, Nagyszombat, továbbá Börcs, Nyúl, Kajár, Szentmárton, Örs, Gyirmót, Abda, Enese, Győr-Sziget. A származási helyekre sok esetben a családnév és a helynévből képzett előnév utal. A töröktől elfoglalt településekről jelentős számban származtak katonák és deákok. A végrendelkezők más településeken lévő ingatlanai házak, nemesi jószágok, vetések, rétek, kertek (veteményes, gyümölcsös, szérűskertek, szőlőskert), major, állatállomány birtoklását jelentették. A város átépítésével az állattartás egyre jobban kiszorult a környező településekre. A megnevezett objektumok a város 20-25 km-es körzetében helyezkedtek el. A végrendelkezők üzleti kapcsolatait az adósságok (több esetben termények ára, munkadíj), a kintlévőségek (döntően 201
