Acta Papensia 2020. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 20. évfolyam (Pápa, 2020)
2020 / 1-2. szám
Contributiót fizet 1709 flor[enos] és 53 dénárt. Domesticájuk 664 flor[eni] és 27 dénár. Huszonkilenczedik árva ecclésia Szent-Péter, Komárom vármegyében. Földes ura Gróf Zichy Ferencz, pápista172. (1740-ig Szent-Péter község földesurai voltak a komáromi vár parancsnokai; - kik, mivel a XVII. század közepéig többnyire protestánsok voltak, ezek védelmök és pártfogásuk mellett itt már a XVI-ik század II. második felében protestáns] gyülekezet volt. A türelmi parancs utáni két jeles lelkészének: Bátorkeszi Kiss Józsefnek173 és Tóth Sámuelnek174 több ivre terjedő följegyzéseik szerint e vidék lakosai akkor jöttek a protestantismussal első érintkezésbe, midőn a hatalmas Enyingi Török Bálint175 a mohácsi vész után pár évre átjött a Dunán a nyitrai püspöki birtokok átvételére, s a vele a pápai és gesztesi uradalmaiból hozott papok és tanitók által Mátyus földének nagyobb részét reformáltatta.176 Huszár Gál177 pedig, midőn Oláh Miklós178 prímás elfogatási parancs után Komáromból menekülni lévén-s Újraolvasó s-Acta Papensia XX (2020) 1-2. SZÁM 172 Szentpéter úrbéres helység, a Zichy család almási uradalmához tartozott. FELHŐ 1970.145. 173 Kis / Kiss József 1783-1799, Tóth Sámuel 1799-1828 között volt komáromszentpéteri lelkész. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2018.1. 394. 174 Tóth Sámuel neve nem olvasható szentpéteri lelkészek névsorában. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009. 292 173 Báró Enyingi Török Bálint (1502. szeptember 25. és 1503. február 24. között. - Isztambul, 1550) magyar főnemes, hadvezér, nándorfehérvári bán. Ügyes politikai taktikával, birtokszerzéssel az 1530-as évekre az ország leghatalmasabb földbirtokosává vált. II. Lajos király testőrségének tisztjeként 1524-ben feleségül vette az új familiárisi bázist építő Mária királyné legkedvesebb udvarhölgyét, báró Pemflinger Katalint. Házasságukból két fiú született: János (1529) és Ferenc (az 1530-as évek elején). Török Bálint 1541-ben török fogságba esett, ahonnan már nem térhetett haza. 176 Mátyusföld reformálásáról Tóth Ferenc egyháztörténete lehetett a forrásuk, melyben a következő olvasható: ,,A’ Mátyus földén, - Bars és Nyitra Vármegyében, szinte olly számú Ref. Ekklésiák voltak, a’ mit annak lehet köszönni, hogy Török Bálint 1526-ban el-foglalván a’ Nyitrai Püspöki jószágot, mint a’ Reformáta Vallásnak szeretője, olly Tanítókat hívhatott ide az ő Komárom Vármegyében fekvő Gesztesi jószágából, ’s Pápa tájékáról is, kik ezen részekben nagy előmenetellel terjeszthették a’ Refor. Vallást.” TÓTH 1808. 55-56. [Tóth Ferenc professzor erősen vitatható feltételezéseit az őt olvasó lelkészek már történeti tényként kezelték.] 177 Huszár Gál 1562-1563-ban Komáromban, 1563-1574-ben Komjátiban, 1574-1575-ben Pápán volt (második) lelkész, ahol 1575-ben elhunyt. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009. 428. 178 Oláh Miklós / latinul Nicolaus Olahus (Nagyszeben, 1493. január 10. - Pozsony, 1568. január 15.) apai ágról román, anyai ágról magyar származású humanista főpap és történész; II. Ulászló udvarában nevelkedett, kb. 1535-1537 között Habsburg Mária magántitkára, Németalföld régense volt. 1562-ben először pécsi, majd esztergomi kanonok, 1553-tól haláláig esztergomi érsek. I. Ferdinánd kedvelt embereként 1543-tól annak kancellárja, 1560-tól Hont vármegye főispánja, 1562-1568 között pedig királyi helytartó. 1559-1562 között kánoni vizitációt rendelt el az egész esztergomi érsekség területén. 1562-ben kiadatta magyarul Canisius Szent Péter kis = I73 3-
