Acta Papensia 2020. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 20. évfolyam (Pápa, 2020)

2020 / 1-2. szám

h= Újraolvasó s-Acta Papensia xx (2020) 1-2. SZÁM

kénytelen; először Hetényen állapodott meg 1573 elején, majd Szent-Péteren, Martoson, Imelyen és Naszvadon. És mint a fentebb említett szent-péteri lelkészek megjegyzik: „ennek a Ciceró és Demosthenes nyelvén szóllott Nagy Huszár Gálnak elég volt csak párszor praedicállania a Mátyusföldi ekklésiákban, s azok cum gentibus léptének által a megismert igaz evangeliomi religióra.”)179

Ebben az exercitium turbáltatott másodszor 1717-ben, tolláltatott az exercitium 1745-ben.180 Második temploma, mely vályogból volt építve és náddal befedve, elvétetett, a benne létezett templomi eszközök kihordatván, a pápista lakosok között ellicitáltattak, az oratorium teteje szintén széllyel hordatott, falai pedig a földig lerontattak.

Az exercitium a n[eme] s Vármegye parancsolattyával tolláltatott, de hogy ki parancsolta a vármegyének, nem bizonyos.

Az exercitiumért soha sem instált.181

Helvetica] confession levők vágynak benne 531 lelkek, pápisták 459-en, Lutheránus 1.

Járnak nagyobb részint az isteniszolgálatra Madarra, de mennek közüllök Martosra is, amaz jó egy óra, ez pedig jó egy mértföld.

A templom elpusztult, de vagyon erejek újnak felállítására, mert a pápistáknál minden módon tehetősebbek.

Harminczadik árva ekklésia Marczelháza. Komárom vármegyében vagyon. Az ekklésia annyiban virágzó, hogy az iskolaházhoz összegyűlhetnek énekelni és imádkozni. Az exercitium prédikátor szolgálattyával akkor kezdődött, mikor a helyet megszállották.182

katekizmusát. Nevéhez fűződik a nagyszombati Jezsuita Akadémia (1554) és az akadémia könyvtárának (1561) alapítása is.

179 A zárójeles szöveg Ónody saját beszúrása Mátyusföld korai reformációjának bizonyítására. A nyomdai szedő figyelmetlensége miatt a második zárójel hiányzik a közleményből, azt értelemszerűen az idézet után tettük ki.

180 A XVIII. század első feléből egyelőre csak két lelkészét ismerjük: Pápai Sz. István (1710- 1711) és Ráckevi István (1712). KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009. 292., 546.

181 Szentpéter / Komáromszentpéter a türelmi rendelet után anyaegyházként újjászerveződött, 1817-ben 738 lelket számlált. Első lelkésze 1783-1799 között Kis Péter volt. MEZEI 2004.

162., KÖBLÖS-KRÁNITZ 2018.1. 394.

182 Marcelháza első ismert lelkésze Galántai Mihály (1650). A XVIII. századi leviták közül Dési László (1723-1729) és Zselizi János (1736) nevét és szolgálati idejét tudjuk. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009. 217-218.

174