Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)

2019 / 1-2. szám

-s Forrásközlés =­Acta Papensia xix (2019) 1-2. szám férőhely, de a régi családi szokást — az atyafiság összecsődítését — ott is meg­tartották. Visszatérve Sári nővérem esküvőjére; abban az időben ott a megyében szereplő fiatalember, földbirtokos volt Freystaedter Jenő265, ki szintén küldött négyes fogatot a lakodalmas menetben való részvételre. Levélben kérte szü­léimét, hogy az ifjú párt az ő fogata vihesse. Lehetetlennek tartották rá vála­szolni olyankép[p]en, hogy Veszprémben a kath. [olikus] püspököt nem lehet megsérteni azzal, hogy ne az ő négyes fogata vigye a fiatalokat, mikor Hornig Károly személyesen járt az ügyben — hisz Sárit különösen nagyon szerette — nálunk. Meg is volt belőle a kellemetlenség, mert Hornig Károly is feldíszí­tette menyasszonyi kocsinak az ő fogatát, meg Freystaedter Jenő is. De [ami] a díszítést illeti, igen messze felülmúlta Freystaedter kocsija266 a püspökét, talán Pestről, vagy Bécsből hozatta a virágokat és a kertészt, még a kocsinak, még a huszárnak a kabátja ujja végén is mirtuszkoszorú, csokor volt, nem csak a kalapjukon. Rettenetes megrökönyödést szült a családban, hogy most mi lesz? De apám igen könnyen és azonnal végét vetett a kérdésnek kijelentvén: — Sári és Jóska a püspök kocsiján fognak menni. — Megkapta a kérdést, hogy a másik menyasszony-kocsin ki fog menni. Arra is megvolt [a válasza], de hogy kiket mondott, arra már nem emlékezem, de mindenki helyesnek ta­lálta, és meg volt oldva a nagy probléma. Ezek a négyes fogatok úgynevezett nagy „Landauer” kocsik voltak, remekül festettek, és nagyon szépen lehetett [őket] díszíteni. De fehér mirtusszal persze csak a menyasszonyi kocsit. A többi is virágozva volt, kocsi, ló, szerszám, ostor, kocsis és inas, de egy sem fehérrel, mint a menyasszonyi fogat. Utólag szegény anyám okolta magát, hogy olyan nagy és fényes ezüstlako­dalmat tartottak maguknak. Többször hallottam tőle, hogy addig mindig felfelé ívelt az életük pályája, akkor megállóit és későbben csak a bajok és csapások sorozata következett. Bevezetésül apám betegsége, majd a halála. Azt gondo­lom, hogy ez az elképzelés csak az ő érzékeny lelkületének volt a terméke, de többször hallottam tőle, hogy a sors ekkor irigyelte meg tőlük az ő boldogsá­gukat. Én nem vagyok babonás, de az bizonyos, hogy ennek a hatása alatt 265 Freystädtler Jenő tótvázsonyi (Kövesgyűr-pusztai) nagybirtokos volt. 4759 kh nagyságú birtokát apja, Freystädtler Antal 1892-ben bekövetkezett halála után örökölte. VERESS 1990.158., 175-176. 266 Frestädtler Jenő egyik költséges szenvedéje a lótartás és hintózás volt, több elegáns, királyi hintóhoz hasonló díszes hintája volt.-s 157 s-

Next

/
Thumbnails
Contents