Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)

2019 / 1-2. szám

-a Forrásközlés *­Acta Papensia XIX (2019) 1-2. SZÁM fújtam le annak idején minden családi ünneplést, mikor az én és Pőrém 25 éves házassági évfordulóm bekövetkezett. [Főispáni jubileum és más megyeházi ünnepségek] Nem családi ünnep volt, de országszerte nagyhírű megyei ünnepség volt a főispán 10 éves szolgálati jubileuma. Részt vettem rajta, tényleg igen nagy ün­nepség volt. Mint gyerek éltem át, hát a hivatalos programra nem emlékezem, de mint gyereket, megkapott a rengeteg szállóvendég, kik nálunk és szerte a városban voltak elszállásolva. Mert a szomszédos vármegyék mind küldöttség­gel képviseltették magukat a jubiláns díszközgyűlésen, hol díszmagyarban je­lentek meg. Volt fel a várban „Te deumra” díszfelvonulás, [a] megyezászló alatt a megyebizottsági tagok, és fogatokon a vendégek. Volt díszközgyűlés, hol az ünnepi beszédet apám tartotta — és volt nagy bankett a megyeháza nagyter­mében, hol a kiváló koszton kívül folyt a pezsgő és hangos volt a jókedv. A karzatra is, hol csak hölgyek lehettek, névre szóló jeggyel lehetett belépni. Itt történt az, mert anyám is ott volt, hogy a Tolna megyei küldöttség egyik asszonya (mondta, hogy ki, de már elfelejtettem) apám beszéde után úgy meg volt hatva, hogy sírva borult anyám nyakába, hogy „Milyen boldog lehet az a nő, kinek ilyen kiváló férje van.” Soká, igen soká beszéltek országszerte erről a jubileumról. De mi is, gyerekek, mert ott settenkedtünk a sokadalom körül, mikor ebéd után már felbomlott a rend, és sorra tudtuk, hogy ki milyen mérvig volt becsípve. Pedig mi, gyerekek is egy kicsit spiccesek lehettünk, mert mi is kaptunk pezsgőt. Este meg megyebál volt, hol a táncot megint apám nyitotta meg Esterházynéval. Nagy ünnepség267 Esterházy főispáni avató ünnepe268 is, és a székházavató ünnepély269 is. Amikor azonban ezek lebonyolódtak, akkor még annyira kis­gyerek voltam, hogy azokra már nem emlékezem. Hanem annyit hallottam ró­luk beszélni, hogy nyugdíjba menetelem után, időközi veszprémi (papi lap — Lévai piarista szerzetes, Friedreich Bandi kölcsönözte ide) lapból270 elolvastam, tényleg igen szép és nagy ünnepségek voltak. Nem csodálom, hogy az volt a 267 A kéziratban: ünnepségek voltak, javítottuk. 268 Esterházy Móric 1885-1898 között volt Veszprém megye főispánja. VARGA 2009. 213. 269 A megyeházát 1887. november 24-én avatták fel. SOMFAI 1987. 73-78. 270 Lévay Imre (Makó, 1842. nov. 10. - Bp., 1895. máj. 20.) piarista gimnáziumi tanár, 1891-től rendfőnök. 1875-től Veszprémben tanár és házfőnök. 1887-1884 között megszakításokkal a Vesz­prém, majd 1884-1891 között a Veszprémi Közlönyt szerkesztette. VARGA 2014. 630. •* 158 ^

Next

/
Thumbnails
Contents