Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)

2019 / 1-2. szám

-a Forrásközlés s-Acta Papensia XIX (2019) 1-2. SZÁM

— Mit szólna az én X barátom (a névre már nem emlékezem), hogy hozzája jövök, és nem az ő, hanem a grófjának a főztjét eszem meg. — Még a gróf kért elnézést, hogy bolondjába[n] meghívott bennünket. Azt hiszem viszont, [hogy] a főkertésszel sem igen lehetett egy darabig gyalogszerrel beszélni.

A kertészek sokkal az apám halála után is megtartották [őt] jó emlékezetükben. Fiatal házas, és első éves építésvezető voltam, a kerülethez tartozott a Margitsziget távírdája is, amit május í-én kellett megnyitni. A távirdavonal légvezeték volt, és nagyon [meg]ijesztett az elődöm, Rázós Kálmán, hogy ezzel sok bajom lesz, mert a főhercegnek98 a legkedvesebb embere a főkertész, aki nem enged gallyaztatni, azért a távirda mindig rossz.

Előzetes értesítés mellett, április egyik napján kimegyek [a] vonalfelvigyázómmal a Margitszigetre, kerestem „Magyar főkertész urat”.99 Beküldőm az öregúrhoz a névjegyemet, azonnal fogad, megkérdi, hogy milyen rokoni viszonyban vagyok az elhunyt veszprémi alispánnal. Mikor megmondom, hogy a fia vagyok, felugrott az íróasztala mellől, megölelt, és mást sem csinált, mint boldogult apámról beszélt. Közben kivallatott családi körülményeimről, kiadta az ordrét, hogy nem csak gallyazni kell a távírdavonal mellett, hanem a fákat is ki kell irtani, „nehogy a mérnök úrnak miattunk baja legyen”. A vonalfelvigyázó csak nézett. Amikor elbúcsúztam tőle, egy nagy tömeg rózsából köttetett egy óriási csokrot a feleségemnek, és azzal adta át, hogy

98 Habsburg-Lotharingiai József Károly/Erzherzog Joseph Karl Ludwig von Österreich (1833. március 2. - 1905. június 13.) Habsburg-Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg, magyar királyi herceg, József nádor és Mária Dorottya württembergi hercegnő fia, lovassági tábornok, a Magyar Királyi Honvédség főparancsnoka, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági, majd tiszteletbeli tagja. A Margitsziget 1867-ben örökségként került a birtokába, rövid idő alatt virágzó fürdő- és kirándulóhellyé fejlesztette.

99 Magyar György (1844-1923) országos hírű kertész, rózsatermesztő. Szakismereteit a martonvásári Brunszvik-kertészetben szerezte. 1862-1866 között a pápai Esterházy uradalom, 1866- tól József főherceg alcsúti uradalmának kertésze. 1867-től a főherceg margitszigeti kertésze, 1882- től főkertésze. 1909-ben vonult nyugdíjba. Ezután Csobánkán működtette kertészetét. Pomázon hunyt el 1923. augusztus 5-én. Fia, Magyar György (1882-1945) növénynemesítőként ismert. József főherceg főkertészeként a Margitszigeten lakott. 1891. október 15-én vette feleségül Jordán Józsát, de viszálykodó házasságban éltek, 1892. október 11-én különváltak és a férj költségére megindították a bontópert. Magyar György kiválóan gondozta a szigetet, melyet a „rózsák szigetének” neveztek, a magyar rózsatermesztés központjának számított. Mintegy 1400 rózsafajtát gondozott. - BFL VII. 151. 922/1892. sz. Magyar György és felesége, Jordán Józsa vagyonelkülönítési szerződése. Bp., 1892. október 11. - A fürdőváros. = EV 13 (1891) 45. sz. (június 4.) 1., BFL XXIII. io2.a.i. Budapest Főváros Tanácsának Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei, 1988. november 14.: Budapest, XIII. kér. Margitsziget részletes rendezési terve.-94-