Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)

2019 / 1-2. szám

-= Műhely s-Acta Papensia xix (2019) 1-2. szám

iskolázottsági különbségek a zsidóság vallási frakciói között, és hogyan álltak az egyes irányzatok követői az iskolázási javakért folytatott vetélkedésben a keresztényekhez képest, arról országos léptékben biztosat nem tudunk. A korabeli statisztikai adatgyűjtésre támaszkodva pedig nem is fogunk tudni. Az állam ugyanis tudomásul vette, hogy a zsidó hitközségek nem egyféle szabályzatot fogadtak el magukra nézve érvényesnek, és ennek következtében több hitközségi szervezet jött létre, de nem ismerte el, hogy ezek külön felekezeteket képeznek,5 és ennek megfelelően a hivatalos társadalomstatisztika ügyet sem vetett a zsidóság szakadására, amikor a népességet vallási bontásban ábrázolta. A népszámlálások és az iskolaigazgatók által szolgáltatott adatokat feldolgozó közoktatásügyi statisztikák6 is, amiknek az eredményei a statisztikai évkönyvekben jelentek meg, kizárólag izraelitákról tudtak, a zsidóságon belüli frakciókat a Központi Statisztikai Hivatal nem különböztette meg, ami nagyszerű lehetőséget adott az irányzatoknak arra, hogy ki-ki magát állítsa be többséginek.7 Az egyedüli kivétel a szabály alól az 1930. évi népszámlálás volt. Ekkor a számlálóbiztosoknak minden izraelitától tudakolnia kellett, vajon a „kongr. (neolog) - orth. - statusquo szervezetű hitközség tagja”-e.8 Ennek ellenére az erről a cenzusról készült KSH-kiadványok is csak izraelitákról tudósítanak. így legfeljebb azt lehet kideríteni a népszámlálásokból, hogy vajon az ortodox többségű törvényhatóságokban élő zsidóság mennyire volt képzett a neológ többségűekben lakókhoz képest.9

ISKOLÁZOTTSÁGI EGYENLŐTLENSÉGEK HELYI SZINTEN

Helyi szinten sem könnyű feladat megállapítani a zsidóság egyes frakcióinak tanultságát, mert a diákokról az iskolákban szabályszerűen vezetett nyilvántartások — az iskolai anyakönyv (főnévkönyv) és az évi értesítő (évkönyv) — vallási rovatai minden zsidó tanulót egységesen „izr.”-ként jelöltek meg.

Elvileg azonban, ideális forrásadottságok esetén, ilyen körülmények között is elképzelhető, hogy minden egyes zsidó vallású iskolás hitközségi hovatartozását kikövetkeztessük. Ehhez kétféle eljárás alkalmazására van szükség. Ha a

5 Lásd például 1888. ÉVI 1191. ELN. SZ. VKM RENDELET, 1888.1069-1071., 1890. évi 341. ein. sz. VKM rendelet (közli: N. N. 1896. 20-23.)

6 KSH 1911. 318., 386., 392.

7 Lásd például N. N. 1911.1-2., illetve ZEKE 1990.147-148., FROJIMOVICS 2008. 82.

8 KSH 1941.13*.

9 Erre lásd KARADY 1997b. 266-268., 273-274., BOLGÁR 2019.

40 s-