Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)
2019 / 3-4. szám
-* Kisebb közlemények s-Acta Papensia XIX (2019) 3-4. SZÁM voltak. Ez olyan történelmi tény, [...] amely [...] egyházunkat kötelezi ma is a szolgálatra és az áldozatra. ’5l A magyar reformátusság törökmissziós küldetését külön is részletezi, amikor a pomákok példáján az egykori keresztény területeken folytatott erőszakos térítésekről, vagy amikor a keresztény családokba született és a katonai begyűjtés, a dev§irme révén janicsárként kiszolgált magyar származású katonák Deli Orman-beli telepesfalvairól beszél. Rámutat arra is, hogy az új eszmékkel elárasztott, nyugatosodó törökség lelki sivárságát az Evangélium orvosolhatná. Elismeri, hogy a vetélytárs iszlám körében végzett keresztény igehirdetés „sírva vetés”.21 22 23 Erre a következtetésre kell jussunk, ha a viszonylag korai előzményekre visszatekintő angolszász missziók gyümölcseit vesszük számba: sem a Török Birodalomban élő keleti keresztények közt folytatott térítések, sem az I. Abdul Medzsid-i Tanzimat-i Hayriye-t23 követő politikai visszarendeződés hatására megváltoztatott, s a fő hangsúlyt a nevelésre és az oktatásra, valamint a biblia és vallásos iratok fordítására és terjesztésére áthelyező stratégia nem vezetett számszerűleg is értékelhető eredményekre. Életben hagyott áttértek csak igen kis számban akadtak.24 Mivel Atatürk Török Köztársasága szigorúan tiltott mindenféle vallási „propagandát”, Törökország megnyílásáig a magyar evangéliumi térítők számára a nyolcszázezres lélekszámú bulgáriai törökség s azon belül egyik fő lakóterületük, a Duna-menti Deli Orman tűnt a nagyobb feladatra való felkészülés terepének, mely terepen a magyarok különleges adottságait a nyugati protestáns testvéregyházak is elismerték. Ezt a Döbrőssyt 1931-ben felkereső dr. Csia Sándor is megemlítette útleírásában.25 A bulgáriai és a sumeni német 21A törökmisszió története című írásából. DÖBRŐSSY 2006. 24. Az érvelést némiképp ellenpontozza a politikummal oly szorosan egybefonódott iszlám esetében a kérdés: biztos, hogy a sikeres hódító a gyengébbnek bizonyult fél hite iránt fogénykonyságot mutatott? 22 DÖBRŐSSY 2006. 25. 23 A. m. ’Jóindulatú Rendelkezések’, mellyel a szultán az 1839-1876 közti időszakban birodalmában a polgári egyenlőséget és szabadságjogokat, többek közt a szabad vallásgyakorlás jogát is bevezette. 24 Egyikőjük, akiről Döbrőssy írásában megemlékezik, Mohammed §ükri - később használt nevén, mivel az örmények közé menekült, Avetaranian János, azaz az ’Evangélium fia’— volt Bulgáriában az első török misszionárius, eredetileg dervis. Ő alapította az első török nyelvű evangélizáló folyóiratot, a §ahid-ül hakayk címmel (Az Igazság Tanúja), melyet 1916-ig szerkesztett. Döbrőssy az 1930-as években még találkozott olyan török emberrel, akinek a polcán ott lapult ennek a folyóiratnak az egyik 1916-os száma. Nazifoff Nathanael volt a másik térítésben is jeleskedő muzulmán áttért, eredetileg müezzin, aki Avetaranian bulgáriai missziós munkáját folytatta, maga is Avetaranian által megtérített tanítvány. 23 DÖBRŐSSY 2006. 64. 387 -
