Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)

2019 / 3-4. szám

-H Kisebb közlemények =Acta Papensia XIX (2019) 3-4. SZÁM

példát mutatott. Az ifjak egyenes jelleme, józansága és nyitottsága miatt rajongtak érte. A világ minden dolgáról órákig beszélgethettek vele. Többen az ő ösztönzésére kezdtek el elmélyülten teológiával foglalkozni.

Külmissziós tapasztalatai

Lássuk most már, hogyan összegezhetőek Döbrőssy Lajosnak a kisebbségi sorban élő mohamedán törökök közti misszióban leszűrt tapasztalatai. A miszsziós beszámolók szépen rendezett sorából a kötet szerkesztői kettőt az időrendi sor elejére emeltek ki. E két beszámoló olvastán be is jutottunk a magyar református külmisszió Döbrőssy Lajos által írt fejezetének sűrű, élő erdejébe. Ez az erdő, akár a táj, a Deli Orman19 lehetett a kezdetek kezdetén, csodákkal és csapdákkal teljes. Ha az idegen, a járást nem ismerő, itt nem figyelmesen s a hely iránti tisztelettől áthatva járja útját, könnyen csapdába eshet; eltéved az erdő zegzugos ösvényein, s reménytelenül keresheti a kiutat.

Mert írásaiban Döbrőssy Lajos sosem hallott csodák s kevéssé ismert kincseskamrák függönyét lebbenti fel. Missziójában kettős — református és a magyar — kötődés egyszerre érvényesült. Míg az első a tulajdonképpeni cél és hajtóerő volt, a második az eszköz, a mód, amellyel üzenete csomagját kibonthatta és a szívekhez kapcsolhatta. Misszionáriusként Krisztust hirdeti, ám ehhez a török „fajtestvérekkel” rokon magyar lelki alkatot és nyelvet használja fel.

Küldetését kezdettől fogva a józanság, a módszeresség és egyfajta jó értelemben felfogott idealizmus jellemezte. Módszeressége mutatkozik meg a kötet elején olvasható tanulmányokban, melyekben tisztázza a missziós fogalmakat (külmisszió, mohamedánmisszió, törökmisszió20) és felvázolja a muzulmán törökség körében a magyar reformátusságra váró feladatokat. Ezek alátámasztására a református magyarság történelmében is elhelyezi a két felekezet és népcsoport kapcsolatait és történelmi alakok példájával bizonyítja, hogy a feladat valóban a magyar reformátusokra vár. A törökség szerinte Magyarországon találkozhatott először élő hitű, hiteles keresztényekkel, „az első keresztyének tehát, akik nem csak szóval, de élettel is prédikáltak a törökségnek, magyarok

19 Törökül Deli Orman, bolgár nyelven 1950-től hivatalosan Jfydozopue (azaz ’bűvös, bolond erdő).

20 E misszió „beletartozik a mohamedánmissziók nagy hadszínterébe, eszközei, módszerei, nehézségei általában ugyanazok”. DÖBRŐSSY 2006. 23.- 386 s-