Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)
2019 / 3-4. szám
Forrásközlés =Acta Papensia xix (2019) 3-4. szám Móricz bácsiék kertjében egy szentiványi almafa maradt meg az emlékezetemben. Erre igen jól emlékezem, ezt a fát, illetve [a] gyümölcsét tartottuk a kenései kirándulásaink fénypontjának. Nálunk a kertünkben sohasem volt szentiványi alma, apám nem tartotta jónak, Lajos bácsiéknál ellenben volt. Azt is mindig mi, gyerekek legeltük le. Ebben nem voltunk az apámmal egy ízlésen. A kenesei református parókiára nem emlékezem, de erre a szentiványi almafára nagyon jól. Egy alkalommal, mikor apám Kenesére ment, magával vitt. Még Maske volt a Baross kapitánya434 (az első), rettenetes vihar tört ki, de azért szépen átvitt bennünket. Alig hogy az uzsonnába435 belekezdtünk Móriczéknál, mikor Maske értünk küldött egy matrózt, hogy menjünk mielőbb, mert nem tudják a kikötőhídnál tartani a hajót. Mentünk is sebtében, a „Baross” gőzhajót a vihar félig feltette a kikötőhídra. Bemásztunk a hajóra, és azután vagy 20 kenesei paraszt, amikor jött a hullámhegy, taszított egyet a hajón, és nagy sokára apródonként — a Maske vezényszavára — lenyomták a gőzhajót a hídról. Amikor a hajó már lent volt, akkor már vígan álltuk a vihart. A fűzfői öblöt szépen áthintáztuk, Almádiban pedig már szépen kikötöttünk. Azt gondolom, hogy Kenésén nem jó irányban volt abban az időben a kikötőhíd fordítva. Vihar ide, vihar oda, de a Moriczék szentiványi almájából még akkor is vittem egy jó halommal haza magamnak és a testvéreimnek, mit ezután a viharos út rémségeinek az elbeszélése közben fogyasztottunk el. Ez a „Balatoni Hajózási R. T.”436 melynek az első gőzhajója a „Baross” volt, hogy hogyan létesült, ezt nem tudom, de a 3 balatoni vármegye szubvencionálta, Veszprém vármegye azon kívül két kikötőhidat épített: Almádiban és Kenésén. Később épült két nagy csavargőzös, a Kelén és a Helga.437 434 Helyesen: Maschke János, aki 1891-ben volt a legnagyobb balatoni gőzhajó, a Baross kapitánya. A Baross a Siófok-Füred-Almádi-Kenese útvonalon közlekedett. Maschke a korábbi években is a Barosst vezette. 1893-ban már Amancsics [Antal] kapitány vezette a Barosst. A XX. század elején Maschke Újpesten élt, 1909-ben a Jókai utca 6. szám alatt lakott. - A balatoni gőzösök. = VFH 11 (1891) 25. sz. (május 301.) [2.], Budapesti czím és lakásjegyzék 1909. Bp., 1909. 2121. Maschke életrajzát a helyi életrajzi lexikonok és Balatonfüred monográfusa sem ismerik. Vö. ZÁKONYI1988. 435 A kéziratban: uzsonyába, javítottuk. 436 A Balatontavi Gőzhajózási Részvénytársaság 1888. október 21-én alakult. TÓTHBENCZE 2011. 67. 437 A Kelént 1889-ben helyezték üzembe (1891-ben a Baross nevet kapta), a Baross és Helka gőzhajót 1891. június 28-án Balatonfüreden adták át a forgalomnak. KOVÁCS 2007. 81., TÓTHBENCZE 2011. 67-68. “= 343 s-
