Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)
2019 / 3-4. szám
-s Forrásközlés a-Acta Papensia xix (2019) 3-4. szám hozzánk az édesanyánkat meglátogatni, ott mondtuk el néki a mulatságos epizódot. Itt tudtuk meg, hogy Almádi előtt egy kis pihenő és tisztogatási stációt tartottak, azért késtek a megérkezéssel. Fenyvessy meg azt mondta el, hogy azért nem tudta élvezni Edvi-Illés Károly értékes beszédét, mert nem tudta kisütni, hogy hogyan szólítsa meg Magyarország leghíresebb büntető jogászát és jogi íróját a jelenlegi szerepében, míg azután „Nagyságos Uram, kedves barátom” mellett döntött. így a derült hangulat tovább folytatódott. Ez395 a kis történet arra is jó példa, hogy a kilencvenes évek végén a „Nagyságos Uram” még milyen megtisztelő megszólítás volt.396 Ebben a korban a gyermekifjúságnak szokása volt minden ebéd után elmenni a postára. Ebben az időben hozták Veszprémből is, és gőzhajón is a postát. Azt hiszem, hogy a címzettek előbb megkapták volna postájukat, ha a Molnár Péter, a levélhordó vitte volna haza az újságokat, leveleket. De az volt a divat — és akármilyen kánikula volt is — [hogy] mi, gyerekek, elmentünk a postára. Ott találkoztunk [mi, az] ifjúság. Mindenféle szabadságot élveztünk a postahivatalban azon a címen, hogy segítünk. Telefon397 persze abban az időben még nem volt. Ebből az időből datálódik Schneller Ellával398 (Óvári Kálmánná, majd Buzeczky Béláné) is a barátságom, aki szintén Almádiban postamester volt. Mielőtt azután hazamentünk volna, ki [-ki] magához vette a családja postáját, de399 nem mentünk haza, hanem az egész banda [ment] vala395 A kéziratban előtte: de, töröltük. 396 Arra céloz, hogy később a megszólítást szélesebb körben használták, ezért értéke devalválódott. 397 Veszprém és Balatonalmádi között 1895-ben létesült telefonösszeköttetés. Az első telefonbeszélgetésre június 15-én került sor. Ebben az évben engedélyezték magán-telefonvonalak kiépítését is. SCHILDMAYER 1995. 487. 398 A soproni postaigazgatóság 1894. június 23-án helyezte üzembe az almádi postahivatalt, amely a fürdőidényben működött. SCHILDMAYER 1995. 487. Óvári Kálmán veszprémi lakos, gyógyszerész és földbirtokos, balatonalmádi szőlőbirtokos, Veszprém városi és vármegyei közgyűlési tag, a Balatoni Szövetség igazgatósági tagja. Dr. Óvári Ferenc országgyűlési képviselő öccse. 1902-ben almádi községi bíró, az 1903-ban alakult Almádi Körnek egyik vezetője, alakulástól előadásrendezője, 1905-ben háznagya volt. 1909-ben a Balatonalmádi Pinceszövetkezet alapító tagja. 1918. februárjában, 50 évesen hunyt el Balatonalmádiban, az ottani köztemetőben nyugszik. - Pinceszövetkezet B. Almádiban. = Gazdák Lapja 8 (1909) 48. sz. (november 28.) 12., Gyász. = PH 15 (1918) 7. sz. (február 16.) 3., A Balaton Szövetség igazgatósági ülése. = PL 40 (1913) 18. sz. (május 4.) 4., Gyász. = PH 15 (1918) 7. sz. (február 16.) 3., Halálozás. = PK 28 (1918) 7. sz. (február 17.) 3., SCHILDMAYER 1995. 565., 570. (Halálakor nem emlékeztek meg a feleségéről, ami azt a gyanút kelti fel a figyelmes olvasóban, hogy már jóval előtte elváltak.) - Buzeczky Béla a balatonalmádi római katolikus egyházközség világi elnöke volt. - Schneller Ella postamesternő nem fordul elő az újságokban. - Óvári Kálmán és Buzeczky Géza életrajzát a helyi lexikonok nem ismerik. 399 A kéziratban ezután: persze, töröltük. 333
