Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)

2019 / 3-4. szám

Forrásközlés s-Acta Papensia xix (2019) 3-4. SZÁM

hova játszani és csak uzsonnára400 értünk haza. Egy ilyen postai szolgálatunk alkalmával olvastuk el „Dudu nénje” (Molnár Juliska Keserű Ferencné) rosszul címzett levelezőlapját, ami emiatt visszajött, és nem tudta a postás, hogy ki írta, mert az aláírás „Egy utas nő” volt. De mi Juliska írását megismertük. Az esernyőjét Cece és Fehérvár között a vonatba[n] felejtette, a szüleinek nem vallotta be, hanem Almádiból írt egy kártyát a vasútnak, de elégtelenül címezte, azért visszajött, és hogy a vasút ne tudja meg, hogy ő volt a hanyag, és feledékeny, hát a nevét nem írta alá. Mi azután ujjongva vittük a Molnár villába a kártyát és „Dudut” évekig „Egy utas nő”-nek hívtuk.

Az is ezzel az almádi postára járással függött össze — pedig akkor már nagy diák voltam —, amit először feledékenységből, de a második, harmadik, negyedik napon már heccből csináltam. Farkas Elemérné Szász Margit volt egész fiatalasszony. Ügy látszik, abban állapodtak meg az urával, hogy minden nap írnak egymásnak levelet, és a Margit minden nap azzal az ő erdélyi tempós hanghordozással:

— Dezső, te úgyis a postára mész, vidd el magaddal a levelem — nyújtott át egy, az Elemérnek címezett levelet. Amit én Jól van” szóval nyugtáztam és előtte zsebre vágtam.

Ez így ment minden nap. Szombaton azután Margit kap Elemértől egy táviratot, hogy

— Ma este a hajóval érkezem. — Persze, az egész család lent volt az esti hajónál, ami különben is divat volt abban az időben. Margit is örült, hogy a fiatal férje soron kívül megérkezik. Este tíz órakor méltóságteljesen megérkezik a Baross-hajó, elsőnek igen izgatottan az Elemér száll ki és rohan a Margithoz, hogy mi baja, ő értelmetlenül néz rá és mondja, hogy semmi, de Elemér szemrehányóan és az izgalmát magyarázólag mondja Margitnak, hogy nem írt néki egy levelet sem. Magát igazolandó Margit rögtön tanúnak engem hívott, hogy

— Ügye, írtam minden nap Elemérnek levelet? — Készségesen mondtam, hogy — Igen, írt — sőt, a zsebemből kihúztam 4 vagy 5 levelet és átadtam Elemérnek:

— Itt vannak, nesze. — És Margit hanghordozását utánozva mondtam, hogy:

— Margit kizárólag arra kért, hogy „vigyem el magammal a postára”, amit természetesen mindig készséggel meg is tettem.

400 A kéziratban: uzsonyára, javítottuk.

334 =-