Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)
2019 / 3-4. szám
-= Forrásközlés s-Acta Papensia xix (2019) 3-4. magunkat, mi jo Istenünk! Az egymás között való nagy egyenetlenség, vörsöngés, pör patvar, harag, gyülölség, egymásra való törés, rágolmazás, ételben, italban, ruhában való búj álkodás majd immár sokaknál bűnnek sem tartatik vala. A részegeskedés, tobzódás, szitkozodás, Isteni káromlás, tolvajlás el hatalmazott, sokan még az ö Annyok fiát is meg rágolmazák, mikor a gonosz tévőt látták, dolgát javallották, és a gonoszt meg igazították. A Te Szombatidat, az Urnák napjait álommal, játékkal, külömb külömbféle világi hivságokkal és testi gyönyörűségekkel töltöttük el. Noha a Te ostorod naponként rajtunk nevekedett, de közöttünk a meg jobbulásnak kevés helye volt. Nem tudgyuk elöl számlálni, mi Urunk, Istenünk, a mi sok bűneinket, mert azok nagyok és elöl számlálhotattlanok, Te pedig mind azokat jól tudod. Azokért fekszik immár mi rajtunk a Te méltó haragod és csapásod, melly miatt ha meg nem szánsz, meg kell emésztettnünk, mivel el vétetett mi tölünk ennyihány nevezetes és számos hivekbül álló Szent Gyülekezet. El vévéd azokban mi tölünk a mi Lelki Pásztorinkat, és idegeneket bocsátál miközinkben, kik nem kedveznek a Te örökségednek. Nincsen már ö közöttök, ki a Te Nevedben közönséges helyen a vigasztalásra és az oktatásra szollyon, és a Te Szent Igédet hirdesse közöttök. Templomidat, mellyeket Szent Neved dicséretire nagy áron szerzettek és készítettek vala, a mi gonosz akaróink erőszakkal tölök el vévén akaratyok szerint bírják, és fejeket hajtogatván csúfolnak bennünket. A Te Szent Sacramentomidnak rendelésed szerint való ki szolgáltotása ingyen nem is hallatik közöttök, sőt naponként a jo békességet gyűlölök Lelkek ismereti ellen való dolgokra kénszeritik őket. O! megszünék a mi Szivünknek öröme, siralomra válék vigasságunk, el esék a mi fejünknek Coronája. Jaj, Jaj most minékünk, mert igen vétkeztünk.194 Azért szomorú a mi Szivünk, meg hervadóit a mi orczánk a Te Tiszteletedért, annak Hirdetőiért és a mi örökségeinkért, mellyek tölünk el vétetek, és szemünk láttára gonosz akaróink bírják. O! mi jo Istenünk! Melly igen megharagudtál reánk!195 Mit mondgyunk e nagy reméntelen romlásban és szertelen nagy változásban? Mind ezeket meg 194 Siralm 5,15-16 195 Siralm 5,22-= 298 —
