Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)
2019 / 3-4. szám
-a Forrásközlés s-Acta Papensia xix (2019) 3-4. érdemlyük Te tőled, sőt a Te kegyelmességed egyedül, hogy ez ideig teljességgel meg nem emésztettünk, mert nem fogynak el a Te irgalmasságid.196 O! Isten Magyar Sionának árván maradt, leányi, éjjel és nappal follyanak a Ti könyhullatásitok, meg ne szünnyék, folyván, mint a folyó víz a Ti sírásotok, keljetek fel, kiálcsatok éjjel első álomkor, ki öntvén, mint a vizet, a ti Sziveiteket, és fel emelvén az Úrhoz a Ti kezeiteket!197 O! sírjunk a mi kisdedeinkéi az Ür előtt, ne jöjjön örvendező szó nyelvünkre, míg nem meg látyuk a mi Istenünknek szabaditását! De o! mi Istenünk! Avagy mind örökké haragudol-é ellenünk, avagy nem elevenitesz-é meg minket ismét, hogy a Te Néped Te benned örvendezzen? Mutasd meg, Uram, minekünk a Te irgalmasságodat, és a Te Szabaditásodat adgyad minékünk!198 Bocsásd meg a mi számtolan bűneinket, és ne pörölly a Te Szolgáiddal, mert ha a mi bűneinket meg tartándod, Isten, Uram, kicsoda maradhat meg?199 Lám, meg engedtél Tégedet bűneivel a haragra sokszor fel boszonto Israélednek, midőn hozzád a kegyelemért kiáltana. Te nálad vagyon mostan is a kegyelem, hogy tiszteltessél. Légy irgalmas, Légy kegyelmes azért minékünk ama Te Szerelmedért, a Jésus Christusért, Ki mi érettünk Te előtted elégséges Közbenjárónk, és adgyad a Te Szent lelkedet, mellynek ereje által úgy igazgass, hogy félelemmel és rettegéssel munkállodgyuk Idvességünket!200 Lám, Uram, egyedül Te hozzád folyamodunk, légy azért Gyámolunk és meg Szabaditonk, mi egyetlen egy reménségünk! Addig jelennyél meg a segítséggel, míg a nyomoruságtul teljességgel meg nem emésztetünk, a mi gyülölöinktül el nem széllesztetünk, ne végyen erőt Ember mi rajtunk, hogy el nyomatattnánk. Kelj fel, kelj fel, széles e világnak igaz itélö Bírája, szabadicsd meg nyomorult és egyedül Te reád szorult árva Házodat, mert úgy néznek a mi szemeink Te reád, mint a szolgáló leánynak szemei az ö Aszszonyára.201 Te ígérted, o! mi Urunk, Istenünk, hogy nem mind örökké lészen feledékenységben a szegény, a nyomorultaknak reménségek nem mind örökké vész 196 Siralm 3,22 197 Siralm 2,18-19 198 Zsolt 85,6-8 199 Zsolt 143,2; 130,3 200 Fii 2,12 201 Zsolt 123,2 299
