Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)
2019 / 3-4. szám
-= Műhely =Acta Papensia xix (2019) 3-4. szám vallásgyakorlatot csupán eltűrő rendeletet egyházaik megerősödés irányába tett első lépésnek tekintették.14 A magyarországi protestáns felekezetek 1781 után nagy lehetőséget láttak pozícióik megerősítésére abban, ha a birodalom más részén, mindenekelőtt a jelentős protestáns hagyományokkal bíró, azonban nem német ajkú cseh környezetben segítik a protestáns felekezetek újraépülését. A magyarországi protestáns, mindenekelőtt a magyarországi református kollégiumokból — főként Sárospatakról15, kis részben Debrecenből, később Pápáról — a cseh tartományokba eljutó magyarországi lelkészek tevékenysége máig ható emlékezetet alakított ki a két nemzet egyházainak hagyományában.16 A magyar misszió történeti emlékezete a kezdetektől rendkívül élénk volt. Az első időszakban az emlékezet magyarországi ébrentartásában nagyon nagy szerepe volt a XVIII. század utolsó éveiben a cseh területekről hazatérő lelkészeknek, illetve azoknak, akik a cseh tartományokban letelepedve folyamatosan tartották a kapcsolatot a hazai gyülekezetekkel, vagy anyakollégiumukkal. A lelkészek kivándorlásának a legintenzívebb időszaka az 1783-as év volt, ennek az esztendőnek a második felében, június és december között 48 olyan magyarországi teológusról van tudomásunk, aki a cseh tartományokba költözött. Júniusban 5, júliusban 13, decemberig pedig további 30 magyarországi lelkész indult a cseh tartományokba. A magyarországi kollégiumok nem csak lelkészek küldésében játszottak fontos szerepet, hanem néhány esetben a fokozatos és tudatos gyülekezetépítésben is. A hazai teológusok többsége csupán igehirdetőként, jellemzően rövid ideig volt jelen a cseh protestantizmus életében. A lelkészek közül néhányan elsősorban kelet-szlovák területen végzett nyelvtanulást követően kerültek kelet-csehországi, morvaországi gyülekezeteikhez.17 14 BALOGH 1872.157-158. 15 KISS 2010. 221-230. 16 A magyar-cseh protestáns kapcsolatok alakulásának eddigi legrészletesebb összefoglalását a modern cseh hungarológia egyik legfontosabb kutatója, Richard Prazák foglalta össze. 1962- ben jelentette meg a briinni egyetem bölcsészettudományi karának kiadványaként a Mad’arská reformovaná inteligence v ceském obrození (A magyar református értelmiség a cseh újjászületésben) című kötetét. Vö. PRAZÁK 1962. A rengeteg adatot felvonultató, elsősorban a sárospataki református egyházkeriileti levéltár forrásait összegző feldolgozás később magyar nyelven is napvilágot látott A református magyar értelmiség Cseh- és Morvaországban a cseh nemzeti megújhodás kezdetén címmel Richard Prazák Cseh-magyar történelmi kapcsolatok című kötetében. Vö. PRAZÁK 2001. 17 A cseh tartományokban végzett misszió nagy jelentőségű abból a szempontból is, hogy ezt volt a magyar református egyház nem magyar ajkú környezetben végzett legátfogóbb missziós időszaka is. Hamar István református teológia-professzor Richard Prazákhoz hasonlóan magyar 225 ^
