Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)

2019 / 1-2. szám

-= Szemle =­Acta Papensia xix (2019) 1-2. szám erdélyi alkotásoknak, 1629-ben készült a 84 kazetta, amikor a felirat tanúsága a templomot Vágási Péter lelkipásztor idejében renoválták. A három feliratos (egyik töredékes) és a megrendelő Lajos Antal helyi lófő címeres kazettája mel­lett a többi különféle, gazdag virágmotívumokkal, növényi ornamensekkel és csillagokkal ékes, élénkvörös, kék, zöld színekkel festett. Készítője feltehetően a Mezőbándi Egerházi János festőasztalos köréhez tartozó mester lehetett. Lélegzetelállító látványt nyújt Székelyderzs templomerődjének falképcik­lusa 1419-ből, amely István fia Ungi Pál alkotása. Egyedül itt látható Saul meg­térése, a damaszkuszi úton történtek képi megfogalmazása, amikor Saul Pál apostollá lett. Különleges kompozícióról van szó. Sault 3 lovas kíséri, előtte pe­dig az őt megkeresztelő Ananiás áll, miközben Krisztus a felhők közül vízcsep­­pekben áldást hullat Saulra. Tőle keletre páncélba öltözve Szent Mihály áll, kar­ján egy könyörgő lélekkel, baljában a mérlegre tett lelkekkel, jobbjában a go­noszt jelképező sárkánykígyóba döfött dárdával. A harmadik képi egység töre­dékes. Rajta három glóriás püspök, a III. században élt Szent Saturninus és a VII. században élt Szent Kilianus, a harmadikból alig maradt valami. A követ­kező egységben a Tízezer vértanú kínhalála látható, továbbá három szent. A déli bejárattal szemben pedig lenyűgöző látványt nyújt a Szent László legenda monumentális falképsora, amelyben a legenda összes jelenete látható, a Kár­pát-medence legszebb képciklusaként. Sajátos magyar megfogalmazás, csak a középkori Magyar Királyság területén fordul elő, a hősi énekek, a legendák, az írott források és a szájhagyományban terjedő történetek együttesen jelennek meg templomi falképként. A következő egységekből áll: Kivonulás: Lászlót és seregét a tömeg búcsúz­tatja, a püspök megáldja. Csatajelenet: a magyarok és a kunok összecsapása. Üldözés: a menekülő kun harcos nyomában száguld Szent László. Birkózás: a kun és László párviadala, a világosság és sötétség, a pogányság és keresztény­ség harca. Lefejezés: lesújt a megsebesített kun vitézre. Pihenés: László a meg­mentett lány ölében elszenderedik, aki közben a fejébe néz. A Magyar Anjou Legendárium szerint a megmentett szűz maga Szűz Mária, akinek segítségével László győzni tudott. Minden egyes képi részlet rendkívül kifejező, karakteres arcokkal, korabeli hiteles viseletekkel, a gótikus szellemet sugározva. Szent László arca a győri hermát idézi, ugyanakkor Krisztus arcvonásai is felfedez­hetők rajta. Egyedülálló képcsoportot alkot keretezett képmezőben, gonoszűző csengővel és tau bottal Remete Szent Antal, két női szenttel. A falképek alkotója jól képzett, komolyan iskolázott mester volt, földfestékeket, kormot és meszet használt, keveréssel előállított színárnyalatokkal. Arra utaló jelek vannak, hogy egykor a templom külső falán is falképek lehettek. A templomvárban figyelmet érdemlőek az 1790-ben készült padok, mivel máig őrzik a protestánsokra jel­lemző hagyományos ülésrendet. Külön érdekesség a gabona tárolására szól­ás 208 S-

Next

/
Thumbnails
Contents