Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)
2019 / 1-2. szám
-a Szemle 3-Acta Papensia xix (2019) 1-2. szám gáló, a templomkertben álló, lezárt ládák, hombárok sora, továbbá a mai napig a védőtoronyban őrzött és hetente egyszer hozzáférhető élelmiszerkészlet. Bögöz falkép ciklusa három nagy egységből áll. A felső egységben a Szent László legenda képei sorakoznak: a kivonulás, két kép az ütközettel, az üldözés, a párviadal, az elrabolt lány kiszabadítása és a lefejezés. Feltétlenül említésre méltó, hogy a világosság és sötétség harcának jelképes kifejezése itt Szent László fehér és a kun sötét lova. Egyedülálló az első képen a nők különleges fejviselete, továbbá az, hogy a kunok nem egyetlen lánnyal, hanem többel menekülnek, ami a sztyeppéi népeknél a nőrablás bevett szokása volt. Elképzelhető, hogy ezzel a XIV. századi tatár betörésre emlékeztetett az alkotó. A Magyar Anjou Legendárium (Károly Róbert megrendelése) bemutatja a kerlési csatát, a lány megszabadítását, az utolsó képen pedig Szent László Szűz Mária előtt térdelve imádkozik, ami a Szent Szűz segítségére utaló. Egyébként az 1479- ben írott Dubnici krónikában szerepel a tatárokkal vívott 1345-ös csata, amikor a Laczfi Endre által vezetett székely-magyar hadak a Boldogságos Szűz és Szent László segítségével győztek, amint azt a tatár foglyok is megerősítették. Ezt énekelte meg a Toldi részeként Arany János a Szent László című balladában. A kerlési csata és a XIV. századi csoda közötti kapcsolatot hordozza ez a képi megfogalmazás. A falképek középső egysége a 304-ben vértanúhalált szenvedett Antiochiai Szent Margit legendáját jeleníti meg. Az életével és halálával kapcsolatos freskóciklus ugyancsak a magyar nyelvterület peremvidékein maradt fenn, hiszen Margitot határvédőket oltalmazó szereppel is felruházták. Tíz képben beszéli el a falképegyüttes Margit vértanúságát: 1. Margitot a prefektus elé kísérik. 2. Margit otthona. 3. Margit bátor hitvallása Olybrius előtt. 4. Az ostorozás. 5. Megkínzás. 6. A kikötött szent eloldása. 7. Imádkozó prefektus. 8. Forró vízben főzés, amelyet megtért, imádkozó tömeg néz, miközben angyalok koronát helyeznek a mártír fejére. Ez már a vértanú megdicsőítése. 9. Margit viaskodása a sárkánnyal, azaz a Sátánnal. 10. A szent feje vétele. A harmadik, az alul futó freskóciklus az Utolsó ítélet monumentális képeit jelenti. Középpontjában a mandorlában, trónuson ülő, ítélő Krisztus látható úgy, ahogy a Jelenések Könyvében olvashatjuk. Két oldalán angyalok térdelnek az Arma Christivel, alul pedig Mária és János evangélista áll. A Pantokrátor jobbján a menny kapuját kitáró Péter apostol, valamint az üdvözöltek serege és a holtak feltámadása látható. Mária és János mellett vízszintesen két-két részre bontott a képsor: Mária oldalán fent 6 apostol, lent a Köpenyes Mária, palástja alatt a hozzá folyamodókkal, mellette a gonosz jelképe és a cet torkában Jónás. János oldalán fent öt apostol, míg János mellett Szent Mihály és a kárhozottak seregét elnyelő Leviathán. A falkép rendkívül részlet gazdag, látványos, nagy hatású, míves alkotás. Mindezeken túl, itt további falképek is láthatók: Szent Dorottya attribútumaival és a gyermek Jézussal, majd Veronika a 209 3-
