Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)
2019 / 1-2. szám
-s Szemle =Acta Papensia xix (2019) 1-2. szám berendezése. Különösen figyelemre méltóak a kazetták, amelyek a református templomokban valójában a képeket, szobrokat váltották ki. Többnyire a gótikus boltozatok pusztulása tette szükségessé elkészítésüket. Tekintettel meghatározó voltukra, különös művészi értékükre, ezeket külön bemutatom. Nem foglalkozhatok azonban az ékített szószékekkel, feliratos szószékkoronákkal, karzatokkal, úrasztalával és a padokkal, amelyek 1710-1898 között készültek. Eltekintek a XVIII-XIX. századi orgonák, a XV-XVIII. században öntött harangok, a középkorból megőrzött klenódiumok és keresztelő medencék részletes ismertetésétől is, mivel a recenzió kereteit messze túllépném vele. Viszont kiemelem a falképeket. Valamennyi templom legkülönlegesebb, leglátványosabb, pótolhatatlan értéket jelentő emléke a falfestménye, amelyek rendkívüli gazdagságban maradtak meg a hét településen. Káprázatos szépségűek. Valamennyit tökéletesen jeleníti meg Mudrák Attila lenyűgözően gyönyörű, részletgazdag képeivel. A Szerző által leírtakkal együtt valóságosan megelevenednek. Felsőboldogfalván a falképek egyik csoportja két jelenetet örökített meg. Az egyik Szent Veronika egész alakos képe a Krisztus arcát őrző kendővel, a másik pedig a Királyok imádása, ahol az Istengyermeket ölében tartó Istenanya előtt hódol a három szent király, de csak Gáspár térdel előttük, koronáját a földre téve. A következő képcsoport a Tízezer vértanú, amely a thébai légió katonáinak mártíromságát ábrázolja az őket megkeresztelő Hermolaus püspökkel. Valamennyi freskó magas művészi színvonalról és mesterségbeli tudásról árulkodik. A falképtöredékek a XIII. században készültek, míg a többi a székelyderzsivel való hasonlóság alapján 1419-ben. A templom 151 mennyezettáblája a Kárpát-medence legnagyobb és képeivel a leggazdagabb festett emlékek egyike, amely Székelyföldén egyedülálló. Szombatfalvi Asztalos János és András festőasztalosok készítették 1670-ben az egyházközség költségén, amint arról a felirat tanúskodik. A református templomokban általános gyakorlat volt és maradt a feliratokban az alkotás idején ott szolgáló lelkész, továbbá a világi tisztségviselők megnevezése, ahogy történt itt is, Dersi Ferenc és Fűrész Márton gondnokok idejében. A kazetták különféle virágokkal, növényi motívumokkal, csillagokkal ékesek, rendkívül míves munka valamennyi, gazdag fantáziáról árulkodók. Három állatalakos és két címerpajzsos tábla is szerepel közöttük. A pelikánnak mondott állat inkább egy koronát viselő címerállathoz hasonló, ugyanígy a koronás sárkánygyík is. Mindkettő előfordul református közösségekben másutt, így Dunántúlon még úrasztali textileken is. Gazdag a kazetták színvilága: világoskék, barna, vörös, bordó és a sárga különböző árnyalatai fordulnak elő. Farcád szekko technikával alkotott, az Utolsó ítéletet ábrázoló falképeiből töredékek láthatók csupán, a teljes feltárás még várat magára. így is jól kivehető a lelkeket mérlegre tevő Szent Mihály arkangyal alakja. Készítésük ideje a XV. század vége. A templom festett kazettás mennyezete egyike a legkorábbi 207 5-
