Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)
2019 / 1-2. szám
-* Forrásközlés s-Acta Papensia xix (2019) 1-2. SZÁM volt, azt mondja Száz Kálmán, hogy304 [egyik] éjszaka felverik a falubeli szavazó hívei, hogy: — Nagytiszteletű uram, keljen fel! Együtt vagyunk, a kocsik előálltak, itt vannak a szomszéd falubeliek is, együtt megyünk be Veszprémbe szavazni. — Kiszóltam nékik, hogy hiszen a pártülésen úgy határoztunk, hogy csak délbe[n] megyünk be, amikor mindjárt szavazhatunk is. De ők csak mondták, hogy — Keljen csak fel, együtt vagyunk minden, a nagytiszteletű úr se hiányozzon közülünk. — Mit volt tenni, hamar felöltöztem. Kimegyek, hát egy végeláthatatlan kocsisor, minden negyedik-ötödik kocsin fáklya ég, engem feltolnak az egyik kocsira, azon egy nagy zászló. Megindul a menet, megindul a kortesnóta, ami azzal végződik, hogy „Nemes Dénes a követünk”.305 — Micsoda? — mondom [én] két presbiteremnek, hogy jövünk mi ehhez, hiszen Szabó Imre a mi követünk! — Csak volt — mondják ők —, de többé nem lesz. Érdemtelen ő arra. Az éjjel úgy határoztunk, hogy Kádárta is Nemes Dénesre szavaz. Csak tartson velünk a nagytiszteletű úr is! — Nem tudtam mit csinálni. Ott ültem két erős ember között, azok meg nem engedtek volna ugrani, azután ép[p]en mikor kivilágosodott, értünk be Veszprémbe, egyenesen mentünk a Hosszú utcai306 Zelenyák vendéglőbe, a Néppárt fő tanyájára. Ott már rengeteg kocsi, hangos nótázás, stb. Az első óvatlan pillanatban megléptem és felosontam a Jeruzsálem-hegyre az apámhoz. Ott ült szegény a nappali szoba díványán a sarokban, búsan, szomorúan. Amikor szeretettel üdvözlöm, fel sem áll, hanem kétségbeesett hangon megszólalt: — Mit tettél fiam, mit tettél, fiam? - Én gondoltam, hogy az előbbi bevonulásom a vétkem, hát elmondtam néki mindent őszintén úgy, amint volt. Nem 304 Ezután a kéziratban: csak, töröltük. 305 Nemes Dénes (Lőcs, 1853. október 7. - Körmend, 1928. július 31.) r. k. lelkész, helytörténész. Az elemi iskolát Kőszegen, a gimnáziumot Szombathelyen végezte. A szemináriumot Veszprémben kezdte, Budapesten fejezte be. 1879-ben szentelték pappá. 1879-től káplán Somogysámsonban, 1881-től Lengyeltótiban, 1882-től Városlődön, 1883-tól karkáplán Veszprémben. Zsinati vizsgát tett 1884-ben. 1885-től alkántor és sekrestyeigazgató Veszprémben, 1886-1914 között plébános Márkon, 1914-1927 között pedig Tésen. Veszprémi kerületi esperes 1902-től. Márkon újjáépíttette a parókiát, eternittel fedette a templomot, Bándon iskolát építtetett, Tésen kifestette a templomot és orgonát szerzett be. 1927-ben nyugállományba vonult, haláláig Körmenden élt. A veszprémi lapok munkatársa volt. 1909-1910-ben megírta a márkói plébánia történetét. VARGA 2009. 578., PFEIFFER 1987. 768. 306 A FIosszú (ma Jókai) utca a várhegy nyugati oldalán található. 172 =-
