Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)
2019 / 1-2. szám
-s Forrásközlés =Acta Papensia xix (2019) 1-2. szám tehettem ellene semmit. Nem bűn ez, nem vétek ez, stb. Ő reményt vesztetten csak legyintett] a kezével, majd a fejéhez emelte kezeit és [azt] mondta, hogy: — Az alispán úr hajdúja már itt volt, és azt üzente, hogy amint a pap fiam megérkezik, azonnal küldjem hozzá. Hát menj, fiam. — Én örömmel ugrottam fel és nagy önbizalommal mondtam: — No, hála Isten, így hát megnyugodhatik az édesapám, rendbe hozok én mindjárt mindent, rögtön megyek. El is indultam nagy hetykén, de már az úton azon gondolkoztam, hogy hiszen ez az egész dolog most történt, nem beszéltem meg senkivel. Rögtön az apámékhoz mentem, és már ezalatt az alispán úr hajdúja ott járt. Az apámat teljesen letörve, feldúlt lelki állapotban találtam. Azalatt már ott is voltam a megyeházán, belépek édesapád hivatali szobájába, meglát, erre felugrik az íróasztalától, elkezd engem korholni. Elnevezett mindennek, fattyúnak, és nem tudom még minek, de az bizonyos, hogy soha életemben nem csak, hogy nem senkitől ilyet, de még nem is hallottam. De az bizonyos, hogy nékem az inamba szállt minden bátorságom, a fejemből pedig elröppent minden szép kigondolt mondat a véleményszabadságról, stb., hanem, mint taknyos, szepegő gyerek, vallottam be gyámoltalanságomat, és hogy nem tudtam az ügyesen rendezett erőszak ellen semmit sem tenni. Erre azután megbocsátott. Azt mondta, hogy így rendben van, most menjek egyenest, azaz apám lakására, és onnan ki ne merjek mozdulni. Maradjak ott, szavazásra ne is gondoljak, csak akkor szavazzak, ha ő jön értem. Dehogy mertem volna én ezek után elhagyni az apám lakását, de ő sem jött értem, így nem is szavaztam. De azért Szabó Imre nyert 15 vokssal, de hogy ezt a győzelmet a te apád nélkül nem tudta volna elérni, az is bizonyos. Az egész fülke utasai kacagásba[n] törtek ki, mert Budapestről Almádiba utazás közben a vasúton mondta el ezt Száz Kálmán, de még azt is hozzátette, hogy ő egyénileg meg ezt a 15 voks többségét is inkább apám ügyességének és nagy választási tehetségének tulajdonítja, mint Szabó Imre híveinek, mert azok vajmi gyéren voltak. Az is kedves választási történet volt, [a] mit Szeredai Leótól307 hallottam Almádiban egy társaságban elbeszélni, mikor a régi szép időkről beszélgettünk. 3°' Szeredai Leo (Pest, 1866. május 30. - Bp., 1934 után) evangélikus vallású hírlapíró, szerkesztő, nyomdatulajdonos. 1886-ban az Egyetértés szerkesztője, 1891-től a Magyar Hírlap belső munkatársa, 1892-ben a Magyar Genius, 1893-ban az Ország Világ munkatársa, 1894-től a Nemzeti Újság helyettes szerkesztője. 1897-1898-ban a Veszprémvármegye c. hetilap szerkesztője. Az 1897. december 25-én mutatványszámmal, majd folyamatosan megjelenő lap kiadóhivatala a Jeruzsálemhegy utca 583. szám alatt, fiókja a Krausz A. Fia könyvkereskedésében működött.-= 173