Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)
2019 / 1-2. szám
s Forrásközlés s-Acta Papensia XIX (2019) 1-2. SZÁM nála Budapesten a hivatalában. Ezzel a reggeli hajóval és vonattal utazott Budapestre és a miniszter, akivel a legjobb baráti viszonyban volt, igen hidegen fogadta, és rögtön azzal kezdte: — Mivel igazolja alispán úr az engedelmesség megtagadását? — Apám nagyot csodálkozik, hogy hol van itt [az] engedelmesség megtagadása, amikor az első táviratra jött. Elővette a táviratot, mutatja és mondja, hogy még nem telt le a 24 óra. Mire a miniszter mondta, hogy hiszen ez a harmadik távirat, a másik kettőt nem kapta meg? Apám [azt] mondta, hogy ezekről nem tud. Erre a miniszter küld a referensért, az utánanéz, és megállapítják, hogy bizony egy hét alatt már két távirat elment az apámhoz, hogy mielőbb menjen Budapestre egy bizonyos ügyben, és tegyen jelentést, de ő [a] füle botját sem mozdította. A kérdéses ügyben közben jelentést tett, és a helyzetet is megismertette, hogy ő most Almádiban él, törvényhelyettese van, hetenként viszik ki néki a postát, és [a] fontosabb ügyeket kocsin, de bizony a táviratról sem szóban, sem írásban említést nem tettek. A miniszternek kedves embere volt apám, rögtön kiengesztelődött, mikor látta, hogy [a] helyettesének a rosszindulata akarta kellemetlen szituációba hozni apámat. Még ő kérlelte, hogy ne vegye magára a táviratot, mert ez azoknak szól, akik elmulasztottak291 már az elsőre reagálni. Mondja meg ezt nékik a nevében is. Ezzel a kis történettel azt akarta kihozni, hogy nem nyugodt az ö almádi292 léte. Talán ez az eset kényszerítőleg hatott apámra, hogy Almádiba megcsináltatta a távirdát. Egy másik alkalommal azt az esetet hallottam elmondani, hogy Kossuth Ferenc293 képviselővé választása milyen ellenzéki állásfoglalásra kényszerítette őt Kossuth Lajos halála után a különben szíwel-lélekkel szolgált kormányával szemben. A nagy halott nemzeti tüntetés számba menő temetése után a függetlenségi politikusok úgy határoztak, hogy Kossuth Ferencet nem 291A kéziratban: elmulasztották, javítottuk. 292 A kéziratban: almádii, javítottuk. 293 Udvardi és kossuti Kossuth Ferenc (Pest, 1841. november 16. - Budapest, 1914. május 25.) Kossuth Lajos idősebbik fia, politikus, országgyűlési képviselő. 1894-ben hazakísérte atyja tetemét és elhatározta, hogy hazajön. November 16-án letette az állampolgári esküt. 1895. április 10- én a tapolcai kerület képviselővé választotta. A Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt elnöke lett, de azon belül a megalkuvó politikai irányzatot támogatta. A Wekerle-kormányban 1906. április 8-tól 1910. január 17-ig kereskedelmi miniszter volt. A Wekerle-kormány lemondása után Apponyi Alberttel együtt a Függetlenségi 48-as és Kossuth Párt vezetője lett. A két Függetlenségi Párt egyesülésekor az egyre többet betegeskedő Kossuth Ferenc már csak az egyik elnöki tisztet vállalta. Kiadta Kossuth Lajos iratainak egy részét. he 167 =-
