Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)

2019 / 1-2. szám

-a Forrásközlés *Acta Papensia xix (2019) 1-2. szám

eresztik vissza Olaszországba, hol tekintélyes állása volt, mint mérnöknek az olasz államvasutaknál, hanem az első megürülő kerületben képviselővé választják.

Úgy is történt. Történetesen a tapolcai választókerület képviselője halt meg, és oda írták ki a választásokat, és ott léptették fel — nagy lelkendezést váltva ki — jelöltnek Kossuth Ferencet. A tapolcai választókerület ekkor kezdődött Almádinál a határ kocsmánál és a Balaton mentén vonult le Tapolcán tűiig, székhelye Tapolca volt. Azt hiszem, most kis különbséggel a füredi kerülettel azonos. Az akkori pártvezetőség — Podmaniczky Frigyes báró294 volt az elnök — és a miniszterelnök elhatározták, hogy Ferenc Józsefnek megcsinálják azt a kedvességet, hogy Kossuth Lajos fiát kibuktatják a választáson.

Felhívták az édesapámat, ki nagy választási szaktekintély volt, és igen nagy befolyása volt a népre, nemcsak a saját megyéjében, hanem az egész Dunántúlon is. Bevonták a tanácskozásukba, közölték a tervüket, hogy Vörös László295 akkori kereskedelemügyi296 államtitkárt léptetik fel Kossuth Ferenc ellen, és megépítik a balatoni vasutat Tapolcán át, ha Vörös Lászlót megválasztják.

Apám, aki széles látókörű ember és jó politikus volt, nem helyeselte ezt a tervet.

Először is azt tartotta, hogy Kossuth Lajos fia nem bukhatik meg [egy] magyar képviselő-választáson.

Másodszor: Ferenc Józsefnek nem szerezhetnek azzal örömöt, ha Kossuth Lajos fiát annak297 halála után [a] magyar képviselő-választáson megbuktatják.

Harmadszor: ép[p]en Ferenc Józsefnek csinálnak kellemetlenséget, mert megválasztják Kossuth Ferencet és majd kitudódik, hogy az ellenkezőjével akartak néki kedveskedni, ami nem sikerült.

294 Podmanini és aszódi báró Podmaniczky Frigyes (Pest, 1824. június 20. - Budapest, 1907. október 19.) politikus, író, valóságos belső titkos tanácsos, országgyűlési képviselő, 1859-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1873-1905 között a Fővárosi Közmunkák Tanácsa alelnökeként sokat tett Budapest fejlesztéséért. 1875 és 1885 között a Nemzeti Színház intendánsaként felvirágoztatta a színházi életet.

295 Farádi Vörös László (Pusztadombegyháza, Csanád vm., 1848. június 7. - Budapest, 1925. október 23.) szabadelvű politikus, miniszter. Jelentős szerepet játszott a magyarországi vasútfejlesztésben. 1882-ben elkészítette az első hivatalos menetrendkönyvet, 1887-bern megalapította a vasúti-, 1888-ban a posta- és távírótisztképző intézetet. A közúti vasutak kormánybiztosaként irányitotta a fővárosi lóvasút villamosítását, valamint a földalatti vasút építését. A kormányválság idején, 1905. június 18-tól 1906. április 8-ig a Fejérváry-kormány kereskedelemügyi minisztere volt. 1871-ben a megalapítója, 1877-1884 között szerkesztője volt a Magyar Vasúti Évkönyvnek. 1887-ig szerkesztette aVasúti és Közlekedési Közlönyt.

296 A kéziratban: kereskedelmi ügyi, javítottuk.

299 Ehelyett eredetileg: Kossuth Lajos, javítottuk.-= I68 =-