Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)
2019 / 1-2. szám
-= MŰHELY s-Acta Papensia XIX (2019) 1-2. SZÁM A felszíntől 25 cm-ig egy emberi hatás alatt kifejlődött vízhatású talaj, egy anthrasol fejlődött ki. A felszínközeli rétegben a kiszárítást követően karbonát- és agyagátrendeződés indulhatott meg és az eutróf tavi üledék átalakult, talajosodott, valószínűleg mintegy 250 éve fejlődött ki. Az üledékes és a geokémiai paraméterek átalakultak a talajosodás során, szinte biztos, hogy a talaj B szintjének kifejlődésénél karbonát, vízoldható Ca-, Mg-, Na-átrendeződés történt. A jelentős mennyiségű vízoldható Fe-, Mn-tartalom alapján az anthrasol (emberi hatásra kifejlődött talaj) kifejezetten magas talajvízállás során indult fejlődésnek. Ezt az állapotot szüntette meg a terület alagcsövezése és talajvízszintjének csökkentése a XX. század második felében. Ennek következtében a talaj fejlődése már teljes egészében emberi hatásra zajlik. POLLENANALÍZIS ÉS A MAKROBOTANIKAI NÖVÉNYMARADVÁNYOK, A MOLLUSCA-HÉJAK ELEMZÉSE 130-120 cm között fehéresszürke színű, XIII-XIV. századi felhalmozódott patakhordalékból néhány nem szenült famaradvány, csiga- és kagylóhéj mellett került elő néhány más határozhatatlan növényi törmelék, közte egyszikű maradvány. Virágporszemet ez a szint nem tartalmazott. A minimális növényi maradvány nyomán a patak növényzeti környezetét nem lehetett rekonstruálni. A patak hordalékszintjéből csak áramló vizet kedvelő kerekszájú csigafaj (Valvata piscinalis) és tompa folyami kagyló (Unio crassus) héjai és héjtöredékei kerülte elő. 120-100 cm közötti, XIV-XV. században mezotróf tavi környezetben felhalmozódott tavi mésziszap-rétegből már jelentősebb, statisztikusan is értékelhető virágporszemanyag került elő (12. ábra). A pollenösszetétel alapján elszórtan fákat tartalmazó parkszerű, lágyszárúakkal, mindenekelőtt fűfélékkel, gyomokkal (ürömfélékkel, libatopfélékkel, útifűfélékkel) fedett nyílt vegetáció fejlődött ki. Az emberi bolygatásra terjedő növények alapján utak és taposott, legeltetett terület húzódott a tavi rendszer peremén. Bár a pollenképben több fa és cserje (tölgy, szil, kőris, hárs, gyertyán, bükk, mogyoró, bodza) is megjelenik, de a makromaradványok jelenléte alapján csak fuzbokrok jelenhettek meg a tavi rendszer partján. A gabonapollenek aránya alapján ebben az időszakban a tavi üledékgyűjtő pollenbefogó területén fejlett szántóföldi alapú mezőgazdaság létezhetett. Az elszórtan jelentkező nád-, sás- és gyékénymaradványok alapján a vízparton még nádas, gyékényes és sásos sávok, foltok jelenhettek meg. Az üledékben talált 12