Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)
2018 / 1-2. szám
-s Műhely Acta Papensia xviii (2018) 1-2. szám Már ezután úgy élem világom Könyveimet a sarokba vágom! Jobb sarokból a balsarokba vágom Csak a szabadító érettségit várom! Kedvenc, sokat énekelt nótánk volt: 1. Söprik a pápai utcát Masíroznak a katonák Tizenhat esztendős barna kislány, barna kislány Sétál a regiment után. 2. Kérdi tőle a kapitány: Hová, hová barna kislány? Mit kérdezi tőlem a kapitány, a kapitány? Megyek a szeretőm után. Emelkedettebb hangulatban került már sor a következő dalra: Gaudeamus igitur, iuvenes dum sumus Post iucundam iuventutem Post molestam senectutem Nos habebit humus. Ezt, mint reáltagozatosok, bizonyításként is énekeltük arra nézve, hogy hajdan kapcsolatunk volt a latin nyelvvel... A dohányzást tiltották ugyan, de köreinkben nem volt ismeretlen. Kiss Sanyi így emlékezett: a Széchenyi u. 27. szám alatt lakott albérletben. A nagymama, azaz: Kiss néni elnéző volt a dohányzással szemben. Május lehetett, egy nap délután, amikor a szobában a füst akkora volt, hogy „vágni” lehetett volna, hirtelen beszaladt a húga és mondta: — Jön a Bárány! — A hitoktató lelkész érkezett meg váratlanul. A nagymama azonnal intézkedett és a másik szobában addig tartotta szóval a tanár urat, amíg ez idő alatt ők a szobában kereszthuzatot csináltak. Maradt ugyan még egy kis füstszag, amikor a tanár úr bejött a szobába, de azt is megérezte és mindjárt mondta: — Mintha füstszagot éreznék. — Megszólalt erre Kovács Gyuszi (Kovi), aki a legnagyobb „füstölő” volt:- 85 ^
