Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)

2018 / 1-2. szám

-s Műhely s-ACTA PaPENSIA XVIII (2018) 1-2. SZÁM

sajtójában válik tömegessé, s a visszakerülésük az ábrázoltakhoz emelte meg az újságolvasó falusiak, középparasztok számára saját kultúrájukat.

A sajtó népélet-képei a honismeret eszközévé váltak. A közreadó Török Károly a magyar alföldi népszokásokat ismertető cikkében az önismeret fontosságáról értekezik 1870-ben a Vasárnapi Újságban. A megjelent cikk- és képsorozat révén a magyar folklorisztika úttörő szerzőjeként ismerjük.12

A sajtóillusztrációval egyidőben jelent meg a populáris képipar lakásdíszítést, dekorációt célzó úgynevezett falikép (Wandbild). A képek típusait, tömeges elterjedésének szintén Révész Emese tanulmánya mutatta be. Az általa elkészített sajtókép-katalógusban azonban nagyon sajátos kép-struktúra mutatkozik meg. Az 585 képből csupán néhány vallási tárgyú: például az 50. katalógusszámú „Imádkozzál elébb gyermekem”j. n. fametszet (Vasárnapi Újság VII. i860.), a 419. számú „Templomnapi mulatság magyarajkú községben”c. fametszet (Magyarország és a Nagyvilág III. 1867.), az 535. számú, profanizáló jellegű „Templomi mulatság német ajkú községben” {Képes Világ III. 1868.). Ehhez hasonlóan néhány képen a pünkösd, vagy a lakodalom profán jelenetei láthatók.13 Kiemelten nagy számban fordul elő nemzetiségi (oláh, szász, szlovén, tót stb.) viselet, amely mutatja a törekvést a monarchia etnikai sokszínűségének megmutatására.14

Hazai festőink (Munkácsy, Szemlér Mihály, Jankó János stb.) sajtóképei mellett az ide látogató külföldi mesterek is jelentős szerepet játszottak. Theodor Valério albumban kiadott képei is az újságok lapjaira kerültek. Őt az itt talált gazdag viseletanyag ragadta meg.15

A XIX. századi ábrázolásokban már csak a tájképek, népi figurák utalnak a felekezeti valóságokra. így pl. a Háromváros Alföld-képei, a városi tanács, betyár, pásztor szűrben, subában stb. — ahogyan azt a 2009-ben megrendezett Kálvin-kiállításban bemutattuk.16.

A népi kultúra bemutatásának helyei a XIX. század utolsó harmadában a magyar színházak voltak.17 Itt dolgozták ki azokat a jelmezeket, amelyekből majd az 1920 utáni években a „hamis” népi öltözetek, a magyar ruha, majd a

12 RÉVÉSZ 2010. 79.

13 RÉVÉSZ 2010.113., 122., 133.

14 Lásd a „monarchia birodalmi” tudatát rögzítő Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben c. sorozat 1887-1901 között megjelent vonatkozó köteteit. A kiadványsorozat Rudolf főherceg, trónörökös kezdeményezésére és közreműködésével jelent meg. Vö. HOFER 2009.109-132.

15 RÉVÉSZ 2010. 91., a képi elbeszélésről és popularizálódásról korábban: RÉVÉSZ 2001.142-172.

16 SZACSVAY 2009. 88-95.

17 FLÓRIÁN 2009. 81.- 6 =■