Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)
2018 / 1-2. szám
-s Műhely Acta Papensia xviii (2018) 1-2. szám „gyöngyös bokréta” világa kibontakozott. Különösen Jászai Mari szerepei és öltözetei váltak ismertté és kedveltté.18 Lyka Károly (1904) negatív ítélete e hamis képekről a szaktudományban is helyet kapott. A századforduló elitje által negatívan megítélt népszínművek pl. a Dunakanyar református falvainak emlékezetében más jelentést kaptak. A műkedvelő színielőadások úgy jelentek meg, mint ifjúkoruk kiemelkedő iskolai, egyházi eseményei. A róluk készült fotók a családi fényképanyag féltett kincseivé váltak. A néprajzkutatás e falvakban (Tahitótfalu, Dunabogdány, Pócsmegyer) a református lelkészek kiemelkedő kultúrateremtő munkájáról adhatott számot.19 Ugyanakkor a viseletűkben kialakított pasztellszínű pócsmegyeri selyemöltözetet nemcsak Györffy István vélhette hagyomány nélküli találmánynak, a szomszédságban is feltűnést keltettek. A szintén református Szigetmonostoron a pócsmegyerieket „selyembabáknak” csúfolták. (Az is érthető, hogy az árvizek miatt a házberendezésben nem alakíthattak ki „reprezentatív” megoldásokat, csak az öltözet maradt, mint a vagyoni viszonyokat reprezentáló elem.) SZÓBELISÉG - ÍRÁSBELISÉG Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a XIX. század népélet képei nagy számban kerültek a korabeli újságok lapjaira. Litográfiák, fotográfiák, hazafias kiadványok illusztrációi elégítették ki a népi kultúra iránt érdeklődőket. A folyamat kezdetét a reformkor irodalma jelentette, a népélet később a festők és fotográfusok érdeklődését is felkeltette. Szöveg és kép, haza és nemzet indították útjára a néprajztudományt, akkor, amikor a népi kultúra leszakadása az elit kultúráról bántóvá vált. A „parasztság csődje” a század végére a hazai társadalmi viszonyok ellehetetlenülését mutatták.20 Mindennek közvetlen tapasztalójává, akaratlanul is résztvevőjévé vált a pap, különösen a tanításban jeleskedő protestáns papság. A protestáns pap ugyan eredetileg az elit tagja, de élete ezernyi szállal kötődik a paraszti világhoz. Szoros társadalmi-kulturális kapcsolat alakult ki az ún. alsópapság és a nép között. 18 LYKA 1964.120. „Ez a korszak az, amelyet a hazai képírásunkban „baboskendő” korszaknak hívunk... A hazug népszínmű szelleme fertőzte a művészetet.” 19 SZACSVAY 2010. 95-110., MUSKOVICS 2010. 119-135, TABAJDI 2010. 31-51., FILKÓ 51- 75., BORZSÁK 2010. 75-89. 20 A paraszti polgárosulás folyamatáról összefoglalóan lásd: KÓSA 1998.
