Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)
2018 / 1-2. szám
szerint Böröczky Ica, aki az első padban ült, félhangosan beszélgetett a mögötte ülő fiúkkal. Egy idő múlva elfogyott a türelme és botjával nagyot ütött Ica padjára. Hirtelen dermedt csend lett, ekkor emelt hangon azt mondta: — Nem bánom én, akárki is az apád, agyonváglak, az apád mindenit! — utalva ezzel Ica nagypolgári családjára. Dr. Pongrácz József angolt tanított, nagy tudású, jóindulatú, rendkívül türelmes tanárunk volt. A „th„ (tí-écs) kiejtésére különös gondot fordított (ezért lett a beceneve is Tíécs). Sokat mesélt az angliai tanulmányairól, a sajátos angol kiejtésről. Büszkén mesélte el egy alkalommal sikerélményét, hogy kiejtésében nem egy alkalommal jobbnak bizonyult a született angolnál. Óráin oldott hangulat volt mindig, ezért gyakran elhangzott a „silence please”(csendet kérek) felszólítás. Odahaza, önszorgalomból, nyelvkönyvből tanultam már angolt. Pongrácz tanár úr nagy türelemmel csiszolgatta nem mindig helyes kiejtésemet. Szerettem az angolt, könnyen is tanultam, de később, már mérnök koromban, a német nyelv került előtérbe. Angol órán történt egy alkalommal — Kiss Sanyi visszaemlékezése szerint —, hogy a mögötte ülő Vida Lalinak egy angol szót kellett volna betűzni. Mi, akik a közelében ültünk, valamennyien súgtuk, hogy „aj”, „aj”. Pongrácz Józsi bácsi végtelen türelmének is egyszer csak vége szakadt és ezt mondta Lalinak: — Mondd ki végre, hogy „aj”, mert Kissnek a fején már csöpög a vaj. Borbély Sándor (becenevén Sanci) mennyiségtant tanított, később fizikát is, egészen az érettségiig. Nőtlen, mindig elegáns tanár volt. Nagyon türelmes volt. Osztálytársaim szerint jól tanított. Nekem nehezebben ment a matek, sok volt a háborús időszak miatti lemaradásom, az új anyag mellett lassabban tudtam a régebbit pótolni. (Igazából csak később, az egyetemen tanultam és szerettem meg a matekot, ahol az alapoktól kezdve átvettük a teljes anyagot. Azt követően a gimnáziumi, akkor elég bonyolultnak tartott feladatok már nagyon egyszerűnek tűntek). Borbély tanár úr az óráit az utolsó percig szakmai tartalommal akarta kitölteni, „órahúzási trükkjeinket” nem díjazta. Szigorú, de együttérző tanárunk volt. A köztartás felügyelő tanára is ő volt, nagy erőfeszítéseket tett a nehéz időkben az ott étkezők ellátásáért. A szolgálati lakásban lakott, ahonnan a kollégium udvarára is rálátott. Játékba feledkezett diákjait nem egyszer hazaküldte tanulni...-s MŰHELY s_____________________Acta Papensia xviii (aoi8) 1-2. szám_____________________ 51 =-
