Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)
2018 / 1-2. szám
-= MŰHELY b-Acta Papensia xviii (2018) 1-2. szám A tanítás megkezdését követően a lányok délelőtt, mi délután jártunk iskolába. Azonos tanterembe kerültünk az elsős „licis” (leánylíceumi) lányokkal. Délben ők elmentek, személyesen nem találkoztunk velük. Nehezen szoktuk meg, hogy délben a tanítás megkezdése előtt volt az ebéd, a tanítás után pedig a vacsora. A tanítási órák is rövidebbek lettek, hogy a rossz közbiztonság miatt a téli időszakban a fiúk időben hazaérjenek. A tanévkezdésre megtelt az iskolánk, megnőtt ismét a tanulói létszám. Ezt mutatják a számok is: 1944-ben 572, 1945-ben 261, 1946-ban 462 osztályozott nyilvános tanulót tartottak nyilván. A város többi iskolájában is elkezdődött a tanítás. Pápa, a diákváros, ismét megtelt diákokkal. Az iskola háborús veszteségei nagyok voltak. A kollégium és a Nőnevelő Intézet háborús halottai — tanárok, tanulók — mintegy másfélszázan voltak, emléküket a kollégium épületében emléktábla őrzi. A háború alatt az iskola több tanára hősi halált halt. A tanév kezdetén a tanárok közül orosz hadifogságban volt még Fejes Sándor, Mester Gábor és Zsadon László. Korábbi történelem-tanárunk, dr. Soós Adorján ellen az iskolán kívüli politikai tevékenysége miatt népbírósági eljárást indítottak, Molnár Benjámint hasonló okok miatt az egyházkerületi bíróság megfosztotta állásától. Lőrincze Lajos 1946. január í-től a budapesti Teleki Pál Tudományos Intézetbe kapott kinevezést és elhagyott bennünket. A tanári karba a háború időszakában új tanárok érkeztek, az osztályunkat közülük többen is tanították. A háború következményeként az iskolai felszerelésekben is hatalmas károk keletkeztek, az elvégzett felmérések tragikus képet mutattak. Az évkönyv számszerű adatai szerint a házi és irodai felszerelés, az ifjúsági könyvtárak, az irodalmi olvasmányok tára, a Képzőtársaság könyvtára, a Konfirmált Ifjak Egyesületének könyvtára, a történet-filológiai szertár, a történelmi, földrajzi, természetrajzi, vegytani, fizikai, rajz-, testnevelési és zenei szertár, valamint a cserkészfelszerelés teljesen megsemmisült. Hasonlóképpen megsemmisült a bútoroknak is mintegy 50 %-a. A főiskolai könyvtár, amely egyúttal tanári könyvtár is volt, kb. 25 %-os kárt szenvedett. Az átmentett állomány különböző helyeken elraktározva rendezetlenül hevert. A tornatermi felszerelések mintegy 60%-a megsemmisült. Fájdalmasan szembesültünk azzal a ténnyel, hogy sokáig csak emlék maradhat a háború előtti iskola a jól felszerelt szertárakkal, könyvtárakkal, korszerű oktatási eszközökkel, amelyek lehetővé tették az izgalmas kísérleteket, 45 s-
